Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

delkezésben ugyan átlépte hatáskörét és tulajdoniképpen óhajt fejezett ki, ami — mint tudjuk — nem is teljesült azonnal. Azt is megállapította még, hogy a becikkelyezést követően a várost az országgyűlésekre királyi meghívólevéllel meg kell hivatni. Természetesen ez sem történt meg. Sem az 1792. évi országgyűlésnek, sem a későbbiek jegyzőkönyveiben nincs nyoma Pécs város követeinek.

17 Ettől kezdve a város a Szent Korona saját tulajdonává válik, amelynek a koronás királyon kívül nincs más földesura s ettől soha semmi módon nem lehet elválasztani, elidegeníteni, vagy elzálogosítani.

18 A rendi állapot következményeit rögzíti a 2. pont, mely szerint a város tanácsa és polgárai együttvéve — az ország törvényei szerint — nemeseknek vétetnek. Együttesen élvezik a nemesi előjogokat. Ebbe beletartozik az örökös tartományokból és országokból az áruk be- és kivitelénél a harmincadvám alóli mentesség. Az egyes polgárok pedig, más szabad királyi városokhoz és polgárokhoz hasonlóan útlevéllel rendelkeznek, a jövőben mentesek és kivételezettek lesznek a vám és az adók alól, de a polgárok egyenkint harmincadot fizetni tartoznak. A polgárok számára törvényesen kiállított és pecséttel ellátott útlevelek mindenütt érvénnyel bírnak és azokat el kell fogadni.

19 Az adómentesség azonban nem vonatkozik a közadókra (onera publica), az országgyűlési taxákra és egyéb közterhekre, amelyeket Pécs más szabad királyi városok példájára fizetni tartozik. Azt is megállapítja a kiváltságlevél 3. pontja, hogy a városon belül minden polgár és lakos — a nemesek is, akik a városban polgári telekkel rendelkeznek — a polgári haszonvételek után járó adókat fizetni tartoznak. Ez a kötelezettség vonatkozik a katonai és kamarai telkeikre is, kivételek egyedül a kuriális telkeik, valamint a külön királyi privilégiummal, mentességgel felruházott telkek. Ezek semmiféle köztartozásba nem vonhatók. Természetesen különbség van az egyszerű polgárok és lakosok, valamint a városban lakó vagy polgári telekkel bíró nemesek között abban is, hogy a nemes az állami adók alól a városban is mentes, de a város közterheinek részvételében kötelezett. A nemesi telkekre a polgári joghatóság éppen úgy kiterjed, mint minden más városi ingatlanokra.

20 Pécsett még e pontban rendezni kellett a volt földesúr és a város közötti területi jogvitát is. 1717-ben már egyszer ünnepélyes kiegyezés jött létre a püspök és a város között, amely egy bizottság közbej ötté vei az uralkodó (III. Károly) által kiadott urbariálís resolutiót eredményezett. A resolutio megállapította azokat a telkeket, amely a várostól elvonva a püspök joghatósága alatt álltak.

21 Most a- privilégium a városnak visszaadja ezeket a telkeket s kiterjeszti rájuk a város jog- és adóztatási hatóságát. Említ még a privilégium levél a várfal külső terén elhelyezkedő polgári telkeket, melyek ugyancsak a városi hatóság alá tartoznak, noha azokat 1763-ban tévesen mentesítették. E telkek tulajdonosai kötelesek tartozásaikat visszamenően megfizetni. A 4. pont a földesúri jogokat részletezi, amelybe természetszerűleg beletartoztak a királyi kisebb haszonvételi jogok (jura regalia minora). Ezekbe a borkimérési, mészárszék tartási, serfőzési, pálinkaégetési, téglaégetési jog is beleszámít. E gazdasági jellegű jogokhoz tartozik a piactartás, heti vásárok tartása és jövedelme, gyógyszertárak és fogadók építése és tartása és a kiváltságlevél külön felsorolja a zsidók taxájának bevételét, egyszóval mindazt a földesúri jogot és hatalmat, amelyben a- püspök, a káptalan, a székesegyház és a szeminárium, nemkülönben a több évtizedig földesuraságban osztozó királyi kincstár részesedett. Mindezekért a földesúri joghatóság és jövedelmek megváltásáért — a már említett hasznos szolgálatokon és érdemeken felül — Pécs város 62 888 frt 88 kilencedes dénárt köteles a pécsi klérus részére ellenszolgáltatásképpen a kamarához befizetni. Ezen-