Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
I. rész Előadások - Kállay István: Mária Terézia várospolitikája és Pécs szabad királyi városi rangra emelése
a magyarázata annak, hogy az országgyűlést követő években a városokkal, és hozzáteszem: nem csak a szabad királyi városokkal, való törődés Mária Terézia magyarországi politikájában jelentős helyet nyert. A kincstári szempontokon túlmenően: a városok felszabadítása, kiváltságokkal való felruházása, falvak mezővárossá emelése azonban kedvezően hatott az érintett helységekre, amelyek a földesúri, egyházi, katonai és kamarai fennhatóság alól felszabadulva, további fejlődésük számára lehetőséget nyertek. A szabad királyi városok kérdése nagyobb súllyal az 1767. évi uralkodói kézjegyben szerepel. Mária Terézia ebben elrendelte a városok számának felülvizsgálatát és annak megállapítását, hogyan nyílna lehetőség számuk növelésére. Utasította a bécsi kamarát és a magyar udvari kancelláriát, hogy üljenek össze a kérdés alapos megvizsgálására. Igy kapott szabad királyi rangot Pozsega és az uralkodó nevét viselő (Mariatheresiopel) Szabadka. Igen jellemző példa a Baranya megyei kamarai birtok, Belllye esete. 1767. október 14-én uralkodói leirat kérte ki a magyar udvari kancellária véleményét, lehetséges lenne-e a fenti kamarai birtokon az iparűzőknek 10 évi szabadságot biztosítani, hogy ezzel egy jövendő szabad királyi város alapját vessék meg. A kérdés őzért vetődött fel - és itt kapcsolódik Pécs szabad királyi városi rangra emeléséhez -, mert megállapították, hogy Baranya megyében nem volt szabad királyi város. A kancellária jelentése szerint Be Ilye még nem is mezőváros, kereskedők, iparosok nincsenek, a lakosság inkább mezőgazdasággal foglalkozik, iparűzésre nem- lehet rávenni. Ha ezek a földművelők most iparral kezdenének foglalkozni — írta a kancellária —, nem hoznának annyi hasznot, mint jelenleg. A kancellária inkább Pécs püspöki várost javasolta erre a célra. 1 ' Pécs esetében az akadályt nem kamarai elgondolások, hanem a földesúr, a püspök ellenállása jelentette, aki megváltás fejében sem volt hajlandó a jogairól lemondani. Mária Terézia több alkalommal sürgette a korábban' elkezdődött ügy lezárását. Ebbe az irányba befolyásolták azok a levelek, amelyeket Pécs város közönsége — anyai érzéseire hivatkozva — hozzá írt. A levelek labirintusnak nevezik a püspökkel folytatott perek sokaságát. s Az ügyet végül is az uralkodónő széljegyzete döntötte el, amely szerint ,,mindenképpen elhatároztam, hogy Pécset szabad királyi városi rangra emelem. Ezért a kiküldendő biztosnak feladatul kell adni, hogy a módszerről és a hogyanról tegyen jelentést". így tehát Mária Terézia személyes közbelépésének volt köszönhető, hogy Pécs — röviddel az uralkodó halála előtt - szabad királyi kiváltságot kapott. Illő, hogy amikor erről az évfordulóról megemlékezünk, fejet hajtsunk e nagy uralkodó emléke előtt is. Annál is inkább, mert hazai földön ez az egyetlen rendezvény, ahol ezt megtehetjük. Köszönet érte a rendezőknek. JEGYZETEK 1 Hóman Bálint-Szekíü Gyula: Magyar történet. IV. Budapest 1935. 347-348. p. 2 Fallenbüchel Zoltán: A Szepesi Kamara tisztviselői a 17—18. században. Levéltári Közlemények. 1967. (XXXVII.) 209. p. :i Hofkammerarchiv. Wien. Hoffinanz Ungarn. Rote Nr. 712. 1737. jul. 1. Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Budapest, 1972. 17. és köv. p. •' Horváth Mihály: Magyarország történelme. VII. Budapest, 1873. 44, p. (i Hofkammerarchiv. Wien, Camerale Ungarn. Fase. 26. Rote Nr. 509. Subd. 1. fol. 22. ' Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei. Fejér megyei Történeti Évkönyv. 8. Székesfehérvár, 1974, 158. p. s A városnak, a levelekből kitűnőleg, 54 969 Ft adóssága volt. 9 Hofkammerarchiv. Wien. Camerale Ungarn. Fase. 26. Rote Nr. 510. Subd. 6. 87/1768. Jan.; Rote Nr. 512. Subd. 2. 79/1770. febr.
