Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Rúzsás Lajos: Pécs gazdasági fejlődése a jogi felszabadulástól, 1780-tól az I. világháború végéig

nincs. Az infrastrukturális helyzet tényleg ilyen volt, és valóban nehezítette Pécsnek a feudalizmuskori fejlődését. Korántsem volt a 18. században vonzáskörzete hasonlítható Kecskemétihez a Duna másik oldalán vagy Győréhez a Dunántúlon. Az a fa, agyag és kőmennyiség, amivel ebben a korszakban a bor mellett Pécs rendelkezett, még kevés volt, hogy azokat a lappangó lehetőségeket, amik a piacban voltak adva, kiszélesítse. A közlekedés fejlődése, a kereskedelem, illetve a kereskedelmi tőkének a növekedése voltak azok a tényezők, amelyek más városokban a kapitalizmus fejlődését elősegítették; Pécsnek is ezekkel kellett megbirkóznia. Hogy Pécs ezt megtette, azt o- következő évszázad eredményei mutatják. A 19. század a kapitalizmus bontakozásának a kora. Azok a városi funkciók, amelyeket eddig felemlítettünk, az agrárfunkciók, azaz a bortermelés, a kereskedelmi funkció, az igazgatási funkció, az ipari funkció 1800 után egyre fokozódó változásokon mennek át. A bortermelés Pécsett a 19. században annyiban változott, hogy behatoltak a szőlőskertékbe a régi magyar fajták, és a balkáni fajták mellé a nemes nyugati fajták. Megjelent az új technika is, amely már sorokba ültette a tőkéket, és jobban metszett. Schams Ferenc, az akkori idők borászati szakértője megdicsérte a pécsi szőlőtermelést, azt a szőlőkultúrát, amelyet itt a városi polgárok folytattak, s igen jó minőségű borokat produkáltak. A bor jelentősége Pécs gazdasági életében és kereske del m ében meg ma radt.

8 A kereskedelemnek ekkor egy új, nem pécsi, hanem Pécs környékéről összegyűjtött áru került a kezébe, a dohány, amelyet dél felé, Triest felé továbbított. Hogy a Pécs városi kereskedelem megerősödött, azt mutatja, hogy az 1830-as években már 30 kalmár, 30 szatócs bírt állandó üzlettel a városban, és megjelent a nagykereskedő, a spekulátor — úgy hívták akkor —, aki a gazdasági életben úttörő volt, mert állandóan új áruk és új kapcsolatok után fürkészett. A harmadik funkció, az ipari is változáson ment át. Láttuk, a kisipar nem nagyon fejlődött, a céhek száma nem nőtt, az iparosok száma nem emelkedett. Megtalálták azonban a szenet. A szén az 1700-as évek végén még nem alakította- át a város gazdasági életét. Idő kellett ahhoz, hogy a felfedezéstől eljusson a felhasználásig. Ekkor az 1800-as évek elején csak cserépégetésre, téglagyártásra próbálták felhas

7 nální. Megjelent viszont a városban az ipari termelésnek fejlettebb üzemi formája, ameiy több árut kívánt előállítani: a manufaktúra. A pécsi szén vonzotta ide a gömöri vassal próbálkozó Madarász vasgyárost, így jött létre a pécsi vasgyár. A pécsi szén azonban kohászathoz nem volt alkalmas. Megjelent a kezdeti kapitalizmus másik nagy iparágának, a textilnek a manufaktúrája is. Ezek sem boldogultak, őket az osztrák verseny végezte ki. A pécsi bőrmanufaktúrák, amelyeik szerves úton, tehát timárműhelyből fejlődtek ki, bírták az osztrák manufaktúrák versenyét, és fentmaradtak. Átmeneti szerepük volt csupán a szesz- és cukorvállalkozás oknak, amelyekből kettő keletkezett Pécsett, továbbá a gyufa- és ipapírmanufaktúrának. A tőke kicsinysége és a technikának a kezdetlegessége miatt a manufaktúrakorszak a 19. század első felében nem hozott nagy sikereiket, de azt már mutatta, hogy Pécs a feudális keretekből kitört. Kitört pedig úgy, ahogy mondtuk, hogy a