Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
II. rész Korreferátumok - Kiss Géza: Pécs helyismereti irodalmának fejlődése a szabad királyi városi rang elnyerésétől a szabadságharcig (1780-1848)
PÉCS HELYISMERETI IRODALMÁNAK FEJLŐDÉSE A SZABAD KIRÁLYI VÁROSI RANG ELNYERÉSÉTŐL A SZABADSÁGHARCIG (1780-1848) Kiss Géza A historiográfia az el kerülehetetlen bibliográfiai adatok, gyakori irodalmi hivatkozások miatt ritkán ad lehetőséget élvezetes előadás tartására. Témaválasztásomat ennek ellenére az indokolja, hogy éppen a ihelyi irodalom alakulása, formai és tartalmi változása ad lehetőséget a fejlődés mindenkori állapotának érzékeltetésére, egy adott történelmi periódus eredményeinek jellemzésére. ünnepi megemlékezésünk bizonysága szerint Pécs történelmének nagyszerű fordulata zajlott le akkor, amikor 1780-ban, Mária Terézia privilegiális levele által elnyerhette végre a szabad királyi városi címet és megkezdődhetett a város fejlődésének szabadabb fejezete. A lehetőség azonban egyelőre csak elvi volt, mert hiszen 1780-nal a hazai „kései feudalizmus" utolsó évtizede kezdődött, s évtizedeket kellett még várni, míg mérhetően felgyorsulhatott a polgári fejlődés. Ez az oka annak, hogy a helyi irodalom jó ideig nem a helyi, hanem az országos politikai viszonyokat tükrözi. A fentiek igazolására említjük, hogy a jozefinus korban hallgattak a helyismeret múzsái és csupán Koller József nagyprépost nyolc kötetes munkájának kiadása kezdődött meg 1782-ben, Pozsonyban.' Ez a mű azonban, bármily gazdag is helytörténeti vonatkozásokban, még teljességben a megelőző korszakot reprezentálja. A némaság fő oka a feudalizmus átmeneti erősödése, a Habsburg abszolutizmus agresszívebbé válása, amelynek eredményeként „Királyi biztosok küldettek ki, kik a megyék házait meglepték ... a' tanácskozások szabadságát elnyomták, a' Hiteles Levéltárakra tették kezeiket, a Törvényhatóságok jegyzőkönyveit pedig, mellyekbe a' szenvedett törvénytelenségek a késő Maradóik tudományaira is megírattak . . . megtsonkítatták . . ."- 1801-ben azután a HabsburgMonarch iá ban felállították a Központi Cenzúra Hivatalit, 1803 j ban pedig az Üjracenzúrázó Bizottságot, hogy a korábban kiadott veszedelmes könyvektől , megoltalmazzák" az alattvalókat. A Tiltott könyvek katalógusa alapján azután a pécsi Klimó könyvtár állományából is meg kellett semmisíteni mintegy 200 haladó szellemű munkát. :i Nem kedvezett a helyi irodalom kibontakozásának a napóleoni háborús konjunktúra időszaka sem, s csak az újabb önkény idején, a húszas évek legelején lobban fel érzékelhetően a helyismereti érdeklődés. Ebben Herder szellemi ösztönzése mellett valószínűleg szerepe volt a Tudományos Gyűjtemény szervező munkájának,'' amelynek 1825-ben már 19 baranyai előfizetője van. Alig van ennek a népszerű folyóiratnak olyan száma, amelyben az 1820-1830 közötti időben nem írnának helyi
