Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
II. rész Korreferátumok - Kajtár István: A városigazgatás demokratizmusa Pécsett (1780-1848)
A VÁROSIGAZGATÁS DEMOKRATIZMUSA PÉCSETT 1780-1848 Kajtár István Amikor 1780 április közepén Pécsre érkezett a város eliberációjának híre, hangos népünnepély köszöntötte a szabad királyi rangra emelkedést.' Hogy ebben a kiváltságolt közjogi státusban az ünneplő polgárságnak és leszármazottainak menynyi beleszólást engedtek az önkormányzatba és a városigazgatásba, saját ügyeinek intézésébe, erre a 'kérdésre keresünk választ az alábbiakban a rendi alkotmány utolsó hét évtizedében, 1780 és 1848 között. Fő forrásunk az önkormányzati élet markáns csomópontjainak, a tisztújításoknak jegyzőkönyvi anyaga, a dikasztériumokhoz felterjesztett jelentések a Baranya megyei Levéltár á I lom anyából. Mindenkelőtt utalni szeretnénk a rangemelést megelőző állapotokra. Egészen az 1750-es évek végéig a polgárságnak szava volt a tisztújító sokan, melyekre évente került sor. A tanácsnoki helyeket évente választás alá bocsátották (igaz, sokszor a bizalmat élvező személyeket tisztségükben megerősítették, ,,confirmálták", de a szenátoiok nem életfogytig kerültek állásukba). Esetenként a polgárság beleszólhatott a statútumok megalkotásába is, továbbá egészen a hatvanas évekig kézműves céhek tagjaiból is szép számmal kerültek a pécsi bírói tisztségbe. :t Az is figyelmet érdemel, hogy a város és a püspök harca miatt a tanácsnoki, bírói hely nem volt éppen veszélytelen állás, sokszor hosszas rábeszélésre, vagy egyáltalán nem fogadták el a megválasztottak/' A század közepétől azonban a demokratikus vonások kezdtek háttérbe szorulni, s ez már a rangemelés előtti évektől egyre fokozódott. 1754-ben a tanácsból birtoktalanságukra hivatkozással szorítanak ki évek óta bizalmat élvező személyeket, megjelenik a tanács mellett az ún. külső tanács és erre a szűkebb területre kezdett korlátozódni a polgárok közreműködése a város ügyeinek intézésében.' A püspökkel folytatott küzdelem során 1763-ban királyi biztos szabja meg a tisztújítások új rendjét: ez egyrészt a bíróválasztásnál a 12 fős tanácsból 3 fő kandid áfásának jogát biztosítja a püspök plenipotenciáriusának (így a földesúri befolyást stabilizálja egy időre), másrészt a tisztújítás ban közreműködést az ugyancsak ekkor létrehozott 90 fős, a három nemzetből (német—magyar-illír) arányosan megalakított és 3 szószóló (türmender, tribunus plebis) által vezetett Választott Községre korlátozza. Ennek megvalósítása első ízben izgalmasain zajlott, a korábbi gyakorlatnak megfelelően a városházán igen sokan gyülekeztek a magisztrátus megválasztására, de közülük csak a királyi biztos meghívó céduláját előmutatni képes személyeket
