Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
II. rész Korreferátumok - Nagy Lajos: A föld alatti város
A tömedékbe beszórták az omladozó kályha csempéit, az iparos a műhelye hulladékát, így tájékoztatva a késő utókort a város akkori iparáról, lakáskultúirájóról, kereskedelmi kapcsolatairól, a majolika készítők abban a korban itt már ismert mesterségbeli titkairól, az öntőműhely tégelyeiről, az ötvözetek arányáról, a fém és a salak nyomelemeiről stb. Minden réteget, tömedéket datálnak a korra jellemző cserépedény típusok és a véletlen folytán szinte mindig beszóródó pénzdarabok. 3 A pinceprogramhoz kapcsolódó leletmentéseik és feltárások eddig is sokat elárultak a középkori város titkaiból. Csak a Széchenyi teret és a szűkebb környékét említeném. A tér felső szakaszón a 15. században nemcsak a Haüy általi jelzett épülettömb állt, hanem a Szt. Bertalan templom mellé is tekintélyes házak épültek. A tér környékén több középkori épületrészlet található a pincékben. A középkori épület földszintjéből a feltöltődés miatt időveí pince (lett. A tér helyén álló középkori házakat két részletben szanálták. A pincék égett, szenes tömedéke és a falakból előkerült, hajdan elrejtett pénzek azt bizonyítják, hogy a Szt. Bertalan templom lebontása és a ma is álló török templom építése előtt, az 15ó0-as években tűz és ellenség pusztította a Belvárost. Ezután lebontották a templom körüli házakat. A mai Szentháromság szobor környékén akkor még meghagyott épülettömböt a török kor után bontották ,íe. A török kori Pécs föld alatti emlékeiről nem sokat mondhatunk. 1543 után Pécs már nem az európai kultúrkörbe tartozó magyar középhatalom jelentős városa, egyik fontos vallási, kulturális, ipari és kereskedelmi központja, hanem a mohamedán vallási ideológia jegyében harcoló török katonai nagyhatalom végvára, majd peremvidéki kisvárosa lett. Régi lakossága rabszíjra került, elpusztult, vagy elmenekült. A környékbeli népes magyar falvakban kevesen maradtak. Az új lakók többsége már Kisázsiából vagy a Balkániról vándorolt fel. Pécs sorsa is az lett, amit Todorov bolgár történész a 16—17. századi török birodalom balkáni városairól kimutatott. A városok lakossága nem volt állandó. A katona- és a tisztviselőréteg néhány évente ide-oda vándorolt. Az iparosok és a kereskedők a konjunktúrának megfelelően többnyire a hadak járását követték. A konjunktúra idejére letelepedtek valamelyik városban, ott kibéreltek vagy megvettek e 9y _e gy házat, azt egyszerű megoldásokka'l lakhatóvá tették arra az időre, amíg tovább nem mentek. 4 A török korban nem sak állandó lakosa volt a városnak. Ha középkori házba költöztek, átalakították a saját ízlésüknek és életmódjuknak megfelelőre. Az új épületet a saját kisázsiai vagy balkáni ízlésük szerint építették. A török Pécsről csak Evlia Cselebi írt szépet, de ő, jó mohamedán módjára, mindig azt írta, amit látni szeretett volna, nem azt, ami volt. A török kor végi Pécs az elszegényedett, a magyar végváriak által is gyakran fosztogatott környék szegény, omladozó falú kisvárosa volt, azért is említenek benne a török utáni összeírások annyi romos épületet. A középkorban és a török korban épített pincéket ezideig nem tudjuk megkülönböztetni. A föld rejti a török kori vízvezetékeket is. Ezek szürke, bordázott Cierépcsöveiből a közművek felújítása során sokat összegyűjtöttünk. A török kori csőkészítő fazekasok és a vízvezetéképítő mesterek kiváló szakemberek voltak. A vezetékek, ahogy Evlia Cselebi is írja, templomokba, fürdőkbe, köz- és magánkutakba irányultak. Sajnos, a Cselebi által oly színesen leírt és a költő Zrínyi csapataival itt jó.t Esterházy Pál által is megcsodált csorgó kutakból egy-kettő került csak elő, de ezek felújítását sem szorgalmazzuk eléggé.
