Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

I. rész ÉVKÖNYVEK - Bánosi Ádám: Siklósbodony község krónikájának évkönyve

Jelenleg még 18 olyan család van a faluban, akik már 1934-ben is ott laktak, a többi 29 család betelepült. Szeptember 5. Megkezdődött az új iskolai év. Ennek ellenére a siklósbodonyi iskola üres. A siklósbodonyi gyerekek, összesen 25-en, a baksai körzeti általános iskolába járnak, ahol 18 pedagógus tanítja őket. A baksai általános iskola rendkívül elhanyagolt, korszerűtlen körülmények között működik. Nyolc tanterme közül csak kettő mondható elfogadhatónak. Ezért a baksaiak új iskolát szeretnének építeni, mely 14 millió forintba kerül. Ez a pénz nem áll rendelkezésre, ezért az iskola csak 1980 után épülhet fel. A siklósbodonyi gyerekeket autóbusz viszi Baksára és délután autóbusz hozza haza őket. Az autóbusz sokszor késik, emiatt a tanulók gyakran kénytelenek távol maradni az iskolai oktatástól. A gyerekek a baksai iskola napközi otthonában igen csekély térítés mellett — átlagban 5—6 forintért — napi háromszori étkeztetésben részesülnek. Szeptember 14. A tanácstagok ma Baksára mentek, mert ott tartották a községi tanács harmadik negyedévi tanácsülését. Az ülésen új tanácselnököt választottak Dömse Dezsőné sz. Haraszti Ibolya személyében. Szeptember 17. Ma tartották a hagyományos siklósbodonyi búcsút. A búcsú napja tulajdonképpen szeptember 14-én „Szentkereszt felmagasztalása" ünnepén van, de mindig a hozzá legközelebb eső vasárnapon tartják meg. Az idei búcsú alig különbözött a többitől. Még 1934-ben is a fél faluig mindkét oldalon sátrak voltak. Bazárosok, cukorkások, 2—3 körhinta, Siklósról a Dárdai késes és Sellyéről a bábos mindig megjelentek. Cipészek, vargák, sőt még kádárok is voltak pecsenyesütőkkel körülvéve. Szépen összegyűlt a nép is, mert ezen a búcsún részt vett az egész Ormánság. Ugyanis a hegyszentmártoni és a diósviszlói hegyláncon van az Ormánság népének szőlője, Sellyétől Harkányig. A búcsúkor már megvoltak az előszüretek és ilyenkor hangos az egész hegy. A távolabbi lakók hétszám nem mentek haza, mert nemcsak szoba-konyhás présházuk volt, hanem istállójuk is. Ez egy „búcsú-vásár" volt. Valamikor, amikor még dézsmabort kellett fizetni a földesúrnak, akkor a kocsma kilincse dézsma-pince volt, ide hordta a nép földesurának a bort. A földesúr pedig búcsú alkalmából jó pénzért eladatta neki. Október 11. A községi tanács határszemlét tartott a községben. Azt vizsgálták, van-e műveletlen terület a községben. A határszemle megállapította, hogy ez idő szerint műveletlen terület a községben nincsen. Minden területet megművelnek. Október 22. A termelőszövetkezet a tanyán új beruházásba kezdett. Fehérjefeldolgozó üzemet létesítenek a községhez tartozó tanyán. Ebben az üzemben állati hulladékot fognak fehérjévé feldolgozni. A fehérjeüzem társulásos alapon fog működni. A partner a sellyei Agrokémiai Szövetkezet lesz. A fehérjeüzem előreláthatólag 1979. évben kezdi meg működését. November 1. Mindenszentek napja eszembe juttatja a siklósbodonyi temetőt. Ma már ezt sem gondozzák kellőképpen, mindössze néhány sírt tartanak rendben; a többi elhanyagolt, a gaz verte fel, A hozzátartozók nagy része elköltözött, és ember hiányában megfelelő gondnokot sem találnak. A temetőben egy ravatalozót építettek, amit szerencsére csak ritkán kell igénybe venni. Az 1978-as évben még nem halt meg senki. November 15. Forrnak az új borok, az idei termés mennyiségileg kielégítő, de minőségileg nem. A rossz minőség oka, hogy az ősz nagyon hűvös volt. Ma már egyébként, akkor is van bor, ha nincs nagy termés. Nagyon sokan szőlő nélkül