Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

III. rész DOKUMENTUMOK - Dr. Kapronczay József: Szigetvár város 1978. évi geográfiai eseményeinek összefoglalása

Az egész év során összesen 90 olyan nap volt, amikor valamilyen és valamennyi csapadék hullott, szemben az elmúlt évek 100 feletti csapadékos napjával. A 90 csapadékos napból 50 esett a tenyészidőszakra (IV—IX.). A körülmények reális értékeléséhez tudni kell azonban azt is, hogy a fent jelzett 50 csapadékos napból legalább 25 olyan nap volt, amikor csak néhány mm eső hullott. Az ilyen ún. nyomokban jelentkező csapadéknak a mezőgazdálkodás szempontjából semmilyen gyakorlati haszna nem volt. Az 1978. év időjárásának néhány, a növénytermelést befolyásoló sajátossága Március A hónapnak két olyan időjárási eseménye is volt, ami negatív értelemben befolyásolta a növénytermelés egy-egy ágazatának eredményességét. Nevezetesen: március 7-én jelentős mennyiségű hócsapadék hullott, amely teljes virágzásban ért több gyümölcsfajt. Ennek a körülménynek részben a virágok lefagyása, részben pedig a beporzás kiesése miatt jelentős terméskiesés lett a következménye. Ugyancsak kedvezőtlenül hatott a március 26-án jelentkezett utolsó fagy, ami a rügyfakadás kezdeti stádiumában lévő szőlőkben okozott károkat. Május A korábbiakban már utaltunk a május hónap viszonylag alacsony havi középhőmérsékletére. A tényleges hőmérséklet különösen a hónap első felében volt a várhatónál alacsonyabb. Ennek a körülménynek a negatív hatása főként a gabonák megporzása tekintetében volt kedvezőtlen hatása, ami azt a konkrét következményt vonta maga után, hogy a kalászok általában a szokásosnál lényegesen kevesebb szemet tartalmaztak. Ugyancsak utaltunk már az alacsony hőmérsékletjárás miatti hideg talajba történt kukoricavetésre, ami eleve előrevetette a vártnál alacsonyabb terméseredmény bekövetkezését. Június A hónap időjárási körülményei nagyjából átlagosnak érthető. Július Ez a hónap már rendhagyónak minősíthető időjárási szempontból. Nevezetesen: a hónap középhőmérséklete 1,9 C°-kal alacsonyabb volt, mint a sokévi átlag. A csapadékmennyiség átlagosnak minősíthető (59,1 mm). Tényleges probléma két értelemben adódott: 1. A jelzett 59 mm-es csapadékmennyiség 9 napon hullott le. A maximális napi csapadékmennyiség 11,2 mm volt. Ez önmagában is alig elégséges a talaj legfelső rétegének átnedvesítéséhez. A többi napokon ennél kevesebb eső esett, tehát a hónap gyakorlatilag osztályos volt. 2. Ehhez a körülményhez járult a viszonylag sok borús nap, aminek konkrét következménye volt az alacsony havi középhőmérséklet. Ezek a körülmények tehát a helyi termelőszövetkezet gazdálkodásában meghatározó szerepet játszó kukorica és cukorrépa fejlődéséhez kifejezetten rosszak voltak.