Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)
II. rész ÖSSZEFOGLALÓK - Szilágyi Béla: Dunafalva 1978. évi krónikájának össszefoglalója
Az óvoda benépesítése okozott gondot, mivel a tervezett 50-es létszámot nem sikerült tartani. Az ősszel már 40 főre történt a tervezés. A beírt óvodások száma megközelíti az 50-et, de a betegségek és néhány indoktalan otthontartás miatt így is csak a 35 fős átlagot érte el. A harmadik óvónői állás pályázatára nem jelentkezett képesített óvónő, így szeptember 1-ével képesítés nélkülivel kellett betölteni az állást, Farkas Erzsébet dunaszekcsői lakos személyében. Az óvoda állapota az elmúlt évi felújítás alapján jó, a felszerelése is jó és folyamatosan bővül. Ősztől az öregek Napközije részére is az óvodában főznek. Érthető, hogy nem mindenben egyezik az óvodások és az idős felnőttek étkezési kívánalma, mely panaszra is adott lehetőséget az idősek részéről. Ez folyamatosan megszűnik, ahogy a szakácsnők ez irányú gyakoroltsága növekszik. A nagycsoport iskolaelőkészítő tevékenysége segíti a leendő iskolásokat. Azt sikerült elérni a szülők körében, hogy minden iskolába kerülő gyermek óvodás legyen, legalább 5 éves korától. Az iskolában a tanulók száma az 1977/78-as tanévben 73 alsós és 72 felsős, összesen 145 fő volt. A nevelőtestület és a kisegítő személyzet száma teljes. A tanulmányi eredmény a közepes körül volt. 4-es és 5-ös átlagot a tanulók egyharmada érte el. Eredménytelen volt a tanulmányi eredménye 3 tanulónak, akik közül kettő pótvizsgán nyert jogot a felsőbb osztályba lépéshez. A tanév központi irányelve az olvasási, helyesírási és számolási készség fejlesztése volt. Uralkodó jelleg a szülők és tanulók körében a jegyközpontúság. A szülők többsége érdeklődéssel tekint az iskola felé, ami azt mutatja, hogy tudatában vannak gyermekük magasabb szintű szakirányú képzésének szükségességében, mint a mai kor követelményében. Tanulóink magatartása megfelelő. A tanulás iránti kedvük azonban kívánni valót hagy maga után. Ez év őszén indult be az új nevelési- és oktatási tanterv iskolánkban. A teljes végrehajtása hosszabb időt vesz igénybe. Ez az év a nevelők számára a felkészülésé volt. A következő év már számot ad egyes tantárgyakban ennek eredményéről. Az iskola igyekezett megfelelő kapcsolatot teremteni a Művelődési Házzal, a tsz szocialista brigádjaival és a KISZ-szel. A Művelődési Ház rendszeres látogatóinak száma kevés. A meghirdetett előadások és tanfolyamok közül azoknál mutatkozik érdeklődés, amelyet valamilyen réteg közvetlenül anyagi vonatkozásban érdekel (fóliatermesztés, nyúltenyésztés, KRESZ). Ez nem helyi, községi tünet, de ez nem lehet vigasztaló. Az idősebbek visszaemlékezhetnek a 20-as évektől felfelé, hogy a felszabadulás előtti és az utáni évtizedekben a Népházban, majd a Kultúrotthonban mindig a fiatalok adták a lüktető erőt. Kevés csendes este volt, pedig csak petróleumlámpa világított. Tudomásul kell vennünk, hogy nagyot változott az életforma, és vele együtt az egyéni érdeklődés. A Művelődési Ház igazgatóját, a párt és a tanács vezetőit erősen foglalkoztatja ez a gond. Újabb és újabb módszerek, formák lépnek színre, de sajnos a kezdeti sikert nem követi a folyamatosság. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy túl borúlátónak kell lennünk, de valahogy úgy érzem, többet szeretnénk tenni a művelődés érdekében. Néhány számadatot azért adok e helyen részletesebben, hogy ezzel is hangsúlyozzam a közművelődés fontosságát. Az év folyamán ó ismeretterjesztő előadást 287 fő hallgatott meg, mely megközelítőleg 48 fős átlagot jelent. A 3 közhasznú és egy egyéni célt szolgáló tanfolyamot 16ó-an végeztek el. Egy alkalommal a tsz szocialista brigádjainak összefogásával színház és ezzel összefüggő múzeum és kiállítás látogatás volt Pécsett, 100 fővel.