Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

I. rész ÉVKÖNYVEK - Bánosi Ádám: Siklósbodony község krónikájának évkönyve

Január 8. A hónap első vasárnapja egyben a pécsi vásár napja. Kora reggel zetorbörgéstől és malacvisítástól hangosak az utcák és az udvarok. A háztáji állatokat viszik eladni. Azt mondják, jó volt a pécsi vásár, mert a választó malacokat 1200—1600 Ft-ért adták el páronként. A jó vásár hangulata délután és este az italboltban is meglátszik. Január 9. Új árrendelet lépett életbe. Több cikk ára felemelkedett, többek között a kávé 50%-kal lett drágább. Január 10. A termelőszövetkezet minden hónap 10. napján munkabért fizet tagjainak. Ez az egésznapi munkán meglátszik, mert a borítékos fizetést bizonytalan időben hozzák ki a munkahelyekre, úgy, hogy állandóan lesik, várják, ami a munka rovására ment. Ha megkapták a pénzt, akkor egymás után szöknek a kocsmába és bizony egy-két óra múlva már hangos a környék. Ez volt ma is. Január 20. A lakosság éli a maga téli életét, ami a régi téli napoktól eléggé eltér. Minden család el van foglalva napi munkájával, amelyet legtöbben idegen határban és faluban végezhetnek. Amikor este hazaérnek, behívják a televízió mellé. Egész héten nem találkozik még a szomszédjával sem, ha csak munka közben nem. Hová lettek a régi hangulatos esti összejövetelek és boros pohár melletti régi, jóízű beszélgetések, még a disznótorok is mások, mint régen voltak. Legtöbbször csak a reggeli disznóvisításból tudjuk, hogy a szomszédban ma disznóölés van. Valamikor ilyenkor a szomszédok és rokonok nem hiányozhattak. Nem mintha akkor több lett volna ilyenkor a munka, hanem jobban ráértek, mint most a gépek és autók világában. Ma autóval sem érnek oda, ahová valamikor gyalog mentek. Ennek oka az, hogy ma mindenki rohan és dolgozik, hogy a túlhajtott igényeit ki tudja elégíteni. Január 30. A termelőszövetkezeti tagok többsége ma Ócsárd községbe ment, ahol az ottani Kultúrházban megtartották az 1977. évi gazdálkodással kapcsolatos zárszámadási közgyűlést. Község lakosságának többsége a termelőszövetkezetből él, és ezért nem közömbös, hogy hogyan zárult az 1977-es gazdasági év. Az eltelt év jó eredménnyel zárult. A tagság a munkabéren felül kapott még 36 napi nyereségrészesedést, többen törzsgárda és szocialista brigád kitüntetéseket. A tagság elégedett volt. Este zenés bált rendeztek, ahol a lakosság fiatalja, öregje jól érezte magát. A környék vendéglői és presszói is hangosak voltak. Ilyenkor látni, hogy milyen sok könnyelmű ember van. Sokan voltak, akik a kapott pénzt teljesen vagy nagyrészt elverték. Február 2. A néphit szerint az időjós medve napja. Eszerint még erős télre lehet számítani, mert hat-nyolc órán át sütött a nap és ilyenkor, állítólag, visszahúzódik a barlangjába, mivel még hátra van a kemény tél. Február 3. Egy másik babonás nap van. Az egyház szerint e napon Balázs áldást adott. Tanító koromban, az iskolák államosítása előtt, az összes iskolás gyerekekkel együtt el kellett menni misére, és két összekötött gyertyát az áll alá téve, áldást osztogattak, hogy ne érje őket torokfájás. Persze azért 1935. év őszén 5 tanulónk halt meg öt nap alatt diftériában. Ma Szent Balázs helyett az orvosoktól kérünk segítséget. Február 7. „Húshagyó kedd", a farsang utolsó napja. A mai nap szerényen és halkan múlott el, holott régebben vasárnap, hétfőn és még kedden is hangos volt az egész falu. A felnőttek a szőlőhegyen és a kocsmákban búcsúztatták a farsangot, a serdülők pedig a házaknál táncolgattak. Minden háznál, sőt a menyecskék a szőlőhegyen is sütötték a csirkét, a tyúkot és házi zsírban a jó far-