Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

II. Rész - Sándor László: A siklósi járás 1977. évi krónikáinak értékelése

munkáira, melyeknek megszüntetése a krónikaírásért felelős helyi tanácsi apparátus támogatásán és rendszeres ellenőrzésén, valamint a levéltári szakreferencia-hálózat felajánlott, igénybevételén múlana. A községi tanácsoktól kapott 1978-as összesített adatok szerint a siklósi járásban 43 976 fő él. (Ebben nincs benne Siklós város népességszáma.) Közülük német nemzetiségű 3762 fő: 8,5% és délszláv nemzetiségű 3076 fő: 7%. A cigánylakosság 4870 fővel: 11,1%-os mennyiségben mutatható ki. A járás községeinek vizsgálatát jogállás és demográfiai szempontból épp a nemzetiségi nyelven készítendő krónikák szorgalmazása tette szükségessé. Azok a községek, ahol a lakosság-összetételben az itt élő nemzetiségiek számaránya a 25%-ot meghaladja, német vagy szerb-horvát nyelvű összefoglalót is készíteni kellett volna a krónikaírásról szóló utasítás idevonatkozó kiegészítő pontja alapján. A járásban Beremend, Drávakeresztúr, Drávasztára, Ivánbattyán, Kásád, Kisjakabfalva, Marok, Palkonya, Révfalu, Villány és Villánykövesd krónikaírói ezt elmulasztották. Felsőszentmártonban a horvát nyelvű összefoglaló helyett szerb nyelvű készült, bár köztudott, hogy a községet horvátok lakják. Sajnos nem áll rendelkezésünkre horvát betűs írógép. Táblázatunkban a cigánylakosság számadatainak külön feltüntetését azért tartottuk szükségesnek, mert krónikaíróink jelentős része a rájuk vonatkozó eseményeket elhallgatta, vagy felszínesen kezelte. A dokumentumrészek egyetlen esetben sem tartalmaztak cigányokról készített fényképeket, lejegyzett cigánymeséket, hiedelmeket, vagy felméréseket. Értékelésünk során néhány gondolat erejéig érinteni kívánjuk a krónikaírók összetételét is. 1977-ben 28 helyen nő és 45 helyen férfi írta a községtörténeti évkönyvet. Foglalkozási megoszlás szerint 28 pedagógus, 16 tanácsi dolgozó, 12 nyugdíjas, 9 tsz alkalmazott és 8 egyéb (önálló iparos, háztartásbeli, egészségügyi dolgozó, lelkész, postai tisztviselő, könyvtáros). A női krónikaírók általában igényesebb munkákat készítettek, mint a férfiak. Foglalkozási területet nézve a nyugdíjasok krónikái voltak a legszínvonalasabbak, ahol gyenge, vagy közepes szintű munkák csak elvétve akadtak. Rossz a tapasztalatunk viszont a pedagógus, tanácsi dolgozó és az egyéb fogalomkörbe soroltaknál. A 28 pedagógus krónikaíró közül 11 gyenge és 7 közepes, a 16 tanácsi dolgozó közül 8 gyenge és 5 közepes, az egyéb területen dolgozóktól 5 gyenge és 2 közepes munkát kaptunk. 1977-től kezdve rendelkezésünkre állnak a krónikák vezetéséért kifizetett évi tiszteletdíjak kimutatásai. A siklósi járásban az összegek 500 forinttól 6000 forintig terjedő határok között mozogtak, de baranyai szinten jelentős azoknak a száma is, akik társadalmi munkában végzik ezt a nemes feladatot. Krónikaírásért a járásban kifizetett 1977-es átlagösszeg 1497 Ft volt. Meggyőződésünk, hogy a krónikaírást a fenti adatok közzététele ellenére sem szabad végzett munkáért járó anyagi ellenszolgáltatásnak tekinteni. Közvetlen közösségétől, munkásságának és életének színhelyétől, múltjának gyökerétől, jelenének megbecsülésétől vonatkoztatna el az, aki a helyesen értelmezett lokálpatriotizmust aprópénzre kívánná felváltani az egyébként anyagiakban ki nem fejezhető tevékenységet.