Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

Ugyancsak romlott a helyzet társadalmi vonatkozásban azon téren is, hogy, illetve miszerint a volt 3 tanácstag közül 2 fő más községekbe költöztek át, így ez évben a tanácstagi csoport ülések megtartása is elmaradt, határozatképtelenség miatt. Az önkéntes rendőri csoport működése kielégítőnek véleményezhető. Tömegszervezet nem működik a községben. Népművelés tekintetében stagnál a helyzet, mert amióta nincs általános iskolai tanítás a községben, nincs megfelelő népművelési irányítója a községnek, erre képzett személy hiányában. Ez a helyzet több mint 5 éve áll fenn és úgy néz ki, hogy változatlanul meg fog maradni, mely tényt a község sorvadása idéz elő. f) Gazdasági téren sem lehet jelentősebb előrehaladásról beszámolni, mivel észlelhető fejlődés nem látható. Az 1976-os évben gazdálkodásra utaló építkezés, vagy a háztáji gazdaságok korszerűsítésére vonatkozó gépek és eszközök beszerzése nem volt a községben. Állatállomány létszám emelkedés, vagy magasabb termelésre képes törzsállatok beszerzése nem volt az év folyamán. Sőt szarvasmarha létszámban több mint 50% os volt a visszaesés. Ebben a vonatkozásban (f pont) talán csak az a tény érdemel megemlítést, hogy a tsz. tagok havi jövedelme ez évben havi 200—250 Ft-tal nőtt, illetve emelkedett a múlt évhez viszonyítva. Ezt nem a többletmunka, hanem a magasabb óra- és teljesítménybér alkalmazása eredményezte. Igen erős volt a takarékossági tendencia ez évben is a falu lakossága körében, abból az okból kiindulva, hogy továbbra is erős az anyagi felkészülés más községben történő lakóháziak) vásárlására, vagy építkezésre. így gazdasági téren talán több pénz van a lakosság körében, mint a korábbi évben. Elsődleges feladatnak továbbra is a lakásmegoldás maradt és ennek a ténynek lett alávetve minden más törekvés és ebben a gazdasági kérdés is. g) Kulturális vonatkozásban tehát csak annyit javult a helyzet a múlt évhez viszonyítva, hogy néhány családnál kisebb kulturális cikket vásároltak, melyek könnyen szállíthatók és egyébként közszükségletet szolgálnak. így a múlt évhez arányítva hűtőszekrényből majdnem 10% kai, varrógépekből 8,1%-kal több lett a lakosság szolgálatában. Ami a népművelési tevékenységet illeti, ez évben sem volt jelentősebb az eredmény, mert 6 éve nem működik az általános iskola, így szolgálatban nincs is pedagógus. A volt pedagógus ugyan a községben lakik, azonban egészségi állapota miatt nem vállalhat népművelési irányító tevékenységet. Más alkalmas személy hiányában tehát stagnál a népművelési irányító munka, beleértve ebbe a letéti könyvtárt is. A lakosság kulturális vonatkozású igényeit egyedül a rádiók és televíziók elégítik ki és akiknek nincs televíziójuk, azok más házakhoz járnak át az adások megtekintése céljából. A leírt helyzetelemzéseket összevetve megállapítható, hogy a község lakosságának helyzete ez évben is — hasonlóan az előző évekhez — „visszafejlődő" tényezőt mutat, mivel a lakosság létszáma folyamatosan csökken, más községekbe költözés miatt, és ez a mozgás magával hordozza azon tényt, hogy az eltávozni szándékozók ittlevő lakóházaikat lebontják, vagy eladják. Ez évben is — hasonlóan az 1975-ös évhez — 3 db lakóház került lebontásra. A tömeges elköltözések egyre nyugtalanabbá teszik a lakosságot, a hangulat fokozatosan romlik, mindenki érzi a sorvadás megállíthatatlan, s ez olyan családokat is mozgásra, távozásra késztet, akik talán korábban ilyesmire nem gondoltak. Egyre többen hagyják el falujukat. Nekem, mint községi krónikaírónak az a véleményem, hogy a község sorvadásának folyamata a további időben sem áll le, sőt a korábbi évekhez arányítva még meg is fog gyorsulni. Ezte a megállapítást írtam meg a múlt évben is (1975. év) és pontosan be is következett, mert 1976. évben a legtöbb család költözött el a községből és mintegy felére csökkent a lakosság létszáma 1975-ös évhez viszonyítva. A községből távozni óhajtó folyamatot már nem lehetséges megállítani egyrészt azért, mert minél több személy (család) költözik el a községből, annál jobban zúgolódnak a hátramaradottak és követni kívánják a már elköltözőket. Ismeretes tény az is, hogy elköltözöttek jó és kevésbé helyes propagandával csalogatják is hátrahagyott falubélijüket és ha szükségét látják, igyekeznek minél félelmetesebbé festeni a helyzetet.