Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

Az 1976. évben 18 darab rádió és 50 darab televízió volt bejelentve Alsószentmárton községből az Egyházasharaszti postán. Újságból naponta 100 előfizetőt tart nyilván a posta. Vándormozi vetítés a községben heti 2 alkalommal történik. A helybeli mozilátogatottság továbbra is legjobb a körzetben. A községi könyvtári kötetek száma: 1370 darab. Az 1976. évi kölcsönzés száma: 1550 darab. Az 1976. évi olvasók száma: 46 fő volt. A kölcsönzés a legjobb a téli hónapokban. A községben 1 KISZ-szervezet és 1 Pávakör működik, egyinek is, másiknak is berendezett klubhelyisége van. A rendezvények a községi kultúrházban vannak tartva. A községben 2 személygépkocsi és 26 motorkerékpár van. Elég jelentős még a tennivaló a cigány lakosság körében a törvények tiszteletben tartásával. Sajnos a lakosság igényei egyes esetekben meghaladják a Népgazdaság teherbíró képességét. Sok még a probléma a kötelezettségekkel, például az adóbehajtással, vagy az adósságok törlesztéseivel elég sok az öntudat hiánya miatt alkalmazott kényszerintézkedés, mint például a fizetéseltiltás. Mindezek figyelembevételével jelentős az előrehaladás a cigány lakosság körében. Munkaképes korú férfiak csekély kivétellel dolgoznak, nők is nagyszámban vállalnak munkát s ezáltal biztosítják saját maguknak a jobb megélhetést. A cigány lakosság életmódjában a változást számos párt- és kormányhatározat tette lehetővé, és továbbra is sok segítséget kapnak a boldogulásukért, felemelkedésükért." Az aprófalvas Baranya egyik legjellegzetesebb települése a Dráva mentén lévő Révfalu. 1970-ben a falu lakosságának mintegy 80%-a délszláv volt. A népesség száma 94 volt, tehát már akkor is a legkisebb települések közé tartozott. Ez a szám 1976-ban 22-re olvadt le. A krónikaíró a helyzetet katasztrofálisnak látja. A falunak nincs kövesútja s a legutóbbi árvízvédelmi munkálatok óta az egész település - egy ház kivételével - a hullámtérbe került. A lakosok között ez szinte pánikhangulatot keltett, s most már remény sincs arra, hogy az elköltözéseket meg lehessen állítani. A krónikaíró által közölt táblázat szemléletesen mutatja be a falu pusztulását. A 22 házból 10 már üresen áll, mindössze 1 házban élnek négyen, 4-ben mindössze egy személy él s nincs a faluban 16 éven aluli fiatal. A felsorolt adatok nagyjából világos képet festenek a falu gazdasági kulturális életéről. Úgy gondoljuk, óriási jelentősége van a teljes elnéptelenedés bekövetkeztéig Révfalu éves krónikáinak. A folyamat okai és következményei nyilván sokáig napirenden maradnak. Nézzük a krónika II. fejezetét: Az elmúlt évhez képest a születések (nemleges) azonosak, míg a házasságkötések 200% kai magasabbak voltak, mint 1975-ben. Itt érdekes jelenségként kell említést tenni arról, hogy mindkét házasságkötést tanácstagok tartották. Egyikük Bukovácz Zsuzsanna, a másik Szabó Béla volt. Előző Sellye községbe, utóbbi Felsőszentmárton községbe távozott. A halálozások vonatkozásában 1975. évhez arányítva 50%-os volt a visszaesés és ez örvendetes dolog. Ugyancsak az alábbiakban mutatom ki községünk lakóház mennyiségét, a lakosság létszámának alakulását és nemek szerinti összetételét. Révfalu Évvégi összeíoglaló „Községünkben a születések száma 1976. évben : házasságkötések száma : halálozások száma: nem volt. 2 eset. 1 fő.