Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

ban, elosztásában mennyiben vesznek részt a nemzetiségek. Természetes az, hogy itt már nem lehet ezt elkülöníteni. A krónikák kivitelben, módszerben, színvonalban teljesen különbözők, hisz a krónikaírók felkészültsége között óriási különbségek vannak, a települések lakosságszáma is jelentősen eltér megyénkben. Az összefoglalások módszere is különböző. 1. Az adatok felsorolása végén értékelés. 2. Értékelés után következnek az adatok. 3. Témánként értékel. E módszerek a krónikaírók színvonalkülönbsége végett, illetve a községek nagysága, illetve a nemzetiségek összetétele figyelembevételével a következő települések krónikáiból vizsgálunk részleteket: Szederkény, Szűr, Nagynyárád, Palotabozsok, Ófalu, Somberek (német), Marócsa, Drávasztára, Alsószentmárton (délszláv). Szederkény Összefoglalás „Az elmúlt 1976. évben községünk lakossága úgy anyagi, mint szellemi javakban tovább gazdagodott. A fejlődés nem volt olyan látványos, mint az előző években, mert a tornatermen kívül nem indult be nagyobb építkezés, de ennek ellenére volt továbbhaladás. Az új lakótelepen tovább folyik az emeletes és földszintes házak építése. Ugyancsak tovább folyik ezen házak közművesítése. A nyáron elkezdődött az új tornaterem építése is. A tanács az építéshez csak annyi pénzt tudott biztosítani, amivel az építési anyagot meg lehet venni. A felmérés szerint ez 1 200 000 Ft-ba kerül. Ehhez a község lakossága 200 000, a tsz és az ÁFÉSZ pedig 50—50 ezer forinttal járult hozzá. Az építkezést társadalmi munkában végzik el, erre a község lakossága részéről a megfelelő felajánlás megtörtént. így még július hónapban megtörtént a vasszerkezet felállítása, majd augusztus hónapban megindultak a falazási munkálatok. Kisebb műszaki hibák miatt ezek a munkák az 1976-os esztendőben nem fejeződtek be, így a tornaterem átadása csak az 1977-es esztendőre maradt. Községünk agrárjellegű település elsősorban, így a lakosság nagyobb része a tszben dolgozik. A „Karasica Gyöngye" Termelőszövetkezet az elmúlt esztendőkben a viszontagságos időjárás miatt sokat küszködött. Ez elsősorban a növénytermesztési ágazatnál mutatkozott meg. Ezek a nehézségek a főágazat eredményeire is rányomták bélyegüket, de sajnos az egész termelőszövetkezet eredményeit is erősen befolyásolták, mivel a tsz a termelési érték felét itt állítja elő. Szántóföldi növénytermesztésen belül 600 ha-on búzát termeltek. Tervét ugyan túlteljesítette, de az előző évi őszi késői vetés rányomta bélyegét a gabonák fejlődésére. Ugyanannyi területen folyik kukorica-termesztés. A 60 q/ha termés helyett csak 48 q/ha termést tudott betakarítani. Itt a kiesés 2 millió forint, amely igen érzékenyen érintette a gazdaságot. Nem tudott a tsz szálastakarmány-termesztésben sem előrelépni. Ennek termesztését olyan szintre kellene hozni, mint a zöld- és silótakarmányoké. A szőlészetben nagy segítséget jelentett a szőlők vegyszeres kezelése. Ez volt az első év, hogy megfelelő kultúrállapotof tudtak biztosítani a szőlőtáblákon egész évben. A szőlőtermés 3420 q volt, ebből 260 q-t, mint szőlőt árusítottak. A kertészeti ágazatnál 2,1 ha on fóliás termelés folyt. A márciusi fagyok miatt 50—60 százalékos fagykár keletkezett a fóliás sátrakban nevelt paradicsomban. A kertészeti termelésnél a kevésbé kényes növények termesztését kell a jövőben szorgalmazni. Az állattenyésztési főágazaton belül kiemelt feladatként határozta meg a tsz a szarvasmarha-állomány minőségi és mennyiségi javítását. Ezen belül is a tejtermelés növelése és tehénlétszám emelése volt a fő feladat. A tsz az előző évi tejtermelés 9,5 százalékos és a tehénlétszám 9 százalékos emelését tervezte. A terveket sikerült túlteljesíteni, ugyanis az egy tehénre jutó tejtermelés 3018 liter volt, vagyis 12,9 szá-