Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

A krónikát úgy kell megszerkeszteni, mint egy könyvet, címlapot kell írni, feltüntetve rajta a szerzőt vagy szerkesztőt. A második lapon fel kell tüntetni a krónikaíró kör tagjait, illetőleg azokat a személyeket (foglalkozásuk és munkahelyük feltüntetésével), akik adatokat szolgáltattak, és a krónika szerkesztésében, írásában közreműködtek. Ezt követően jön a teljes krónika tartalomjegyzéke fejezet címekkel és oldalszámokkal, mert az egész krónikát végig kell lapszámozni. Egy oldalra 33 sort és egy sorban 60 leütést tervezzünk, ez esetben 20 gépelt oldal megfelel egy szerzői ívnek. Mondanom sem kell, hogy jó írógépszalagot, jó minőségű papirost és tiszta indigót kell használni, hogy a negyedik példány is jól olvasható legyen. A gépelt lap bal oldalán legalább 2 cm, a jobb oldalán legalább 1 cm tiszta margót kell hagyni, hogy a krónika könyv formába beköthető legyen. S végül lehetőleg a papírnak csak egyik oldalára írjunk, ha mindkét oldalára írunk, akkor jobbról és balról is 2—2 cm-es margót kell hagyni. Fényképnagyításokra ív nagyságú dokubrom (Forte gyártmányú) nagyítópapírt használjunk, mert az puha és beköthető. * * * Az ötéves krónika nem különbözik sem szerkezetében, sem tartalmában az éves falukrónikától; lényegében minden ötéves tervidőszak utolsó évében az éves krónika az ötéves krónika szerepét tölti be, mert az összefoglaló részben minden adatsor öt évről számol be (Tehát az iskolás gyermekek száma: 1971-ben, 1972-ben, 1973-ban, 1974-ben és 1975-ben. Ez a változás milyen tendenciájú és milyen hatással volt az oktatásra.) Az igazat megvallva, egy év vonatkozásában kevés elemzést, méltatást adhatunk, ha egy krónikaíró egy ötéves korszakot kísérel meg elemezni, akkor primer történetíróvá válik. Akkor látja meg a változások valóságos tendenciáját, akkor nyer igazi áttekintést faluja felett és akkor szereti meg igazán munkáját. Ekkor látja meg a fejlődést, a nagy eredményeket és ekkor csodálkozik rá a mélyben folyó társadalmi változásokra és érzékeli, hogy nagy történeti korszakban élünk. * * * Bár jelenleg az éves és legfeljebb az ötéves krónikát szorgalmazzuk, mozgalmunk történetében jelentős állomás volt, hogy felszabadulási emlékkrónikák készültek, amelyek 1945 és 1970 közötti, később 1945 és 1975 közötti időszakot ölelték fel. Itt eltekintettünk az eseménynaplótól és az adattár mértékét is teljesen a szerzőre bíztuk. Csupán a szöveges összefoglaló elkészítéséhez adtunk a szerkezetet is tükröző témavázlatot. Mivel azt ma sem tartjuk elavultnak, tanulmányunk függelékében közöljük. Hasonlóképpen felmerült egy üzemi elbeszélő krónika tematikája is. Itt sem tértünk ki az eseménynaplóra sem az adattárra, de az értelemszerűen pótolható. A termelőszövetkezetek 25 éves fennállása alkalmából szintén az összefoglaló elemzés megkönnyítésére útmutatót adtunk ki.