Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

12. 1976. jún. 15. Arany János Általános Iskola beszámolója az elmúlt tanévről. Az adattár élére egy tartalomjegyzéket illesztünk. Ez tartalmazza az okmányok számát, keltét és címét. Itt módszerben nyugodtan kopírozhatjuk a történeti munkák okmánytárainak tartalomjegyzékét. Az év végére lényegében összeáll az eseménynapló és az adattár (dokumentumtár). Most következik a krónikaíró legszínvonalasabb munkája, a falu elmúlt évi életéről összefoglaló képet ad. Ez az elemzés lényegében négy részre oszlik: politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejezetre. Az eseménynaplóban és adattárban nem alkalmazunk négyes tagolást. Mindegyikben tartalomtól függetlenül szoros időrendben közöljük az eseményeket, illetőleg az okmányokat, jelentéseket, újságcikkeket. Az elemzésben vagy összefoglalásban viszont szigorúan alkalmazzuk a négyes tagolást. Az első fejezet a község vagy város közéletével foglalkozik. Ide tartozik a politikai, társadalmi, államigazgatási szervek közéleti tevékenységének ismertetése. A főbb témakörök: pártélet, tsz-élet, népfrontmunka, tanács községfejlesztési tevékenysége, képviselő és tanácsválasztások értékelése. Egyik krónikaírónk pl. a jelölőgyűlésekről, illetőleg azok témájáról készített nagyszerű statisztikát, amiből nagyszerűen következtetni lehet pl. a lakosság községfejlesztési igényeire. De elemezhetjük a falugyűlések lefolyását is és beszélhetünk a falut érdeklő legfőbb problémákról. Közös tanácsi problémák, falu egyesítések kérdése. Általában téma lehet mindaz, ami a tanácsülések tárgya. Mindenkor maradjunk falucentrikusak és olyan problémákat itt ne tárgyaljunk, ami nincs szoros összefüggésben a településsel vagy szoros környékével. A második fejezet a település gazdasági életére vonatkozik. Mivel előzőleg valamennyi gazdasági szervtől kaptunk már beszámolót, most megkíséreljük, hogy a helység gazdasági életét összefoglalóan elemezve ismertessük. A krónikaíró itt nemcsak a jelen esztendő, hanem a múlt év adatait is mozgósíthatja, összeveti azokat és a változás (fejlődés vagy hanyatlás) okait boncolgatja. A maga véleményét mondja el, de adjon hangot a falu közvéleményének. Nyilvánvalóan nem vizsgálhat minden kérdést, de a legfontosabbakat vagy legjellemzőbbeket megközelítheti. Nagyon fontos; ha nincsen mondanivalója, akkor ne írjon semmit, mert a vállalati beszámolót nem kell megismételnie. De ha az ott szereplő adatokhoz van hozzáfűzni valója, akkor azt semmiképpen ne mulassza el. Ez a beszámoló méltatása vagy krónikája, esetleg a gazdasági szervek tevékenységeinek sokoldalú bemutatása. Különösen minden ötödik évben, van az elemző fejezeteknek kiemelkedő jelentőségük. Ilyenkor a krónikaíró öt év számsorait veti össze. Ebből az összehasonlításból olyan következtetések vonhatók le, amelyek jellemzőek a falu vagy város gazdasági életére. A gazdasági részben nemcsak a szocialista szektor szerepel, hanem