Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

1974. ÉVI KÖZSÉGI KRÓNIKÁK: - Szigetvár város krónikájáról (Graffits Lajos)

SZIGETVÁR VÁROS KRÓNIKÁJÁRÓL I. Szigetvár városról a közelmúltban megjelent „Magyarország megyéi és városai" c. kiadványban az alábbi ismertetés olvasható: ,,A dél-baranyai város a megye legfiatalabb városa. 19óó-ban a Zrínyi Emlékünnepségek keretében nyilvánították várossá. Szigetvár korábban mezőgazdasági-ipari jellegű volt. Ma már ipari központ; üzemei 3400 főt foglalkoztatnak. Legnagyobb üzemei a kibővített kapacitású Szigetvári Konzervgyár és a Minőségi Cipőgyár Szigetvári Gyáregysége. Említésre érdemes még a téglagyártás. Mezőgazdaságában főként a zöldségtermelés és az állattenyésztés a jelentős. Szigetvár várossá fejlesztése előtt részben városi, részben falusi jellegű település volt. Közműhálózattal a városnak csak kisebb része rendelkezett, ezért a városi életkörülmények biztosítása a jövőben jelentős kommunális és infrastrukturális beruházásokat tesz szükségessé . . . Szigetvár nagy történelmi múltú település, Zrínyi Miklós hős harcainak színtere. Az egész várat restaurálták. Múzeuma a török elleni harcok számos emlékét őrzi." A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az 1971. évi december havi ülésén határozatot hozott, hogy a megye községei és nagyközségei 1972. január 1-től folyamatosan vezessék településük krónikáját. A határozat Szigetvár város vezetőinek is tudomására jutott. Érlelődni kezdett annak gondolata, hogy — bár a megyei határozat nem tette kötelezővé városok számára a krónika írását — mi szigetváriak is jegyezzük fel és örökítsük meg az utókor számára városunk mai életét, a ma eseményeit. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata birtokában és a Megyei Levéltártól szerzett tájékoztatás alapján a város vezetői az elképzelést V. B. ülés elé terjesztették. A testület szívesen, örömmel fogadta a gondolatot. Az alig pár éves múltra tekintő fiatal város sok olyan esemény és történés színhelye, melynek feljegyzését, megörökítését a testület szükségesnek tartotta. A krónikaírást aktuális politikai és kulturális feladatnak tekinthetjük. Az eseményeknek éves egységben történő rendszeres feljegyzése a várostörténet-írás egyik fontos forrása lehet és vele egyidejűleg a modern államigazgatás csaknem nélkülözhetetlen eszköze is. A pontos és megbízható krónikaírással nagyban segíthetjük városunk történetének — napjaink történéseinek — hitelesebb és korhűbb rögzítését.