Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

1974. ÉVI KÖZSÉGI KRÓNIKÁK: - Siklós község összefoglalója (Mecseki József)

lódás következtében meggyulladtak a gépszíjak, s a lángok pillanatok alatt végigkígyóztak a háromszintes épület faszerkezetén. A pécsi, szigetvári és mohácsi állami tűzoltók, valamint a helyi önkéntesek több órás megfeszített küzdelemmel fékezték meg a tüzet. A megmentett érték több, mint 10 millió forint volt. A becsült kár pedig meghaladta az 1 milliót. Több mint 600 m

2 területen pusztított a tűz. Az ablakok kipattogtak, s a háromnegyed évszázados malom száraz fenyőgerendái, a szinteket elválasztó deszkafödém üszkösre égett. A legfőbb értékek a vezérgépek sértetlenek maradtak, s a 200 q liszt is biztonságban volt. A tűzoltók kihordták az udvarra, fóliával takarták le és állandóan öntözték. A malomtüzek történetében alig akadt példa arra, hogy valaha is megmentettek volna égő malmot. A környék lakói, ismerősök, ismeretlenek mind részt vettek az oltási munkában. Mentették a lisztet a veszélyeztetett raktárból. A nagy veszélyben megnyugtató volt az óramű pontosságú összmunka, a mintaszerű szervezettség, a tűzoltók áldozatkész, életüket kockáztató fegyelmezettsége. A helyreállítás nyomban megkezdődött. A gépészeti szakemberek felbecsülték a károkat, és megjelölték a tennivalókat. A Tanácsi és Mélyépítő Vállalat soron kívül vállalta el az építészeti munkákat. Addig is a baranyai malmok vállaltak többletőrlést, így biztosítva volt a lakosság ellátása. A tűzoltók szerint mintaszerű rend volt a siklósi malomban. Ezzel is magyarázható, hogy az ilyenkor szokásos porrobbanás nem következett be, s a tűz megfékezhető volt. A technikai felkészültség, az alapos megelőző munka, a tűzoltók, valamint a lakosság együttműködése példát mutatott, hogy ilyen súlyos tüzet is meg lehet fékezni. KÖZSÉGÜNK energikusan és céltudatosan tör egy olyan cél felé, ami hol közelebb, hol meg távolabb van. Ez a cél a várossá válás, amely nem új eszme itt, hanem régóta él az emberekben. A községi vezetés józan realitással latolgatja a lehetőségeket, mert tudják, hogy a várossá válásnak szigorú feltételei vannak. Ebből az egyik a lakosság száma. Az 1960-as népszámlálás idején még csak 5897 lakosa volt Siklósnak, 1974-ben már 8100 fő. Elégedettek voltunk ezzel a népességnövekedéssel még akkor is, ha ez nem is a természetes szaporodásból, hanem javarészt beköltözésből adódott. A tanácson jelenleg 480 lakásigénylőt tartanak nyilván. Ez azt jelenti, hogy minden 1000 lakos közül 60 lakásigénylő. Ezek közül is csak 15-en várnak OTP-lakásra, a többi tanácsi értékesítésűt, vagy bérlakást szeretne. Családi ház építéshez 62-en kértek építési telket a tanácstól, de ennyi telekkel a tanács nem rendelkezik. A lakásépítés mellett a közművesítés gondjait kell elsősorban Siklósnak megoldania. Folyik 8 és fél milliós forint költséggel a szennyvíztelep jelenlegi kapacitásának 1000 m

3-rel való bővítése. Ez sokáig kiszolgálhatja a fejlődő nagyközséget. Régi téma az egységes ipartelep kialakítása is, amelynek érdekében intézkedések történtek. Az új iparterületet a vasútvonal mellett jelölték ki, s az oda vezető út építését és közművesítését már meg is kezdték.