Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

és állandó patronálása alatt — tudomásom szerint — csak Baranya és Pest megyében készülnek falukrónikák. A krónikaírást szabályozó, vagy módszertani útmutató nem állott a krónikaírók rendelkezésére, ezért a krónikáknak rendkívül sok típusa alakult ki. Van olyan krónika, amely felépítésében, formájában nem különbözik az ezer évvel ezelőtt írt szerzetesi évkönyvektől (annales). Kézzel, tintával írják egy előre bekötött könyvbe. Ez a mű a krónikaírónál marad, vaj ki tudja, mikor kerül közintézménybe, mikor válik a történettudomány forrásává? Ilyen krónikák készülnek Borsod megyében. Máshol gépedik, visszaemlékezésekkel és fényképekkel egészítik ki, a krónikaíró kezéből ki sem adja, legfeljebb mutogatja. Az egy példányos krónika értéke a későbbi történeti kutatás szempontjából rendkívül vitatott. Megítélésem szerint a modern krónikaírást a Baranya és Pest megyei krónikaírók valósítják meg leginkább, ezért a továbbiakban elsősorban az ő kezük alól kikerült krónikákat tartom modern magyar krónikáknak. Az ő munkáik adják egyébként a legtöbb lehetőséget a krónikák módszertani vizsgálataihoz. Nem utolsó sorban azért is, mert első példányuk egy megyei közgyűjteménybe, levéltárba kerül és így nemcsak a történetírás meríthet belőlük, hanem tömegesen, módszertanilag is elemezhetők. Mindkét levéltár értékeli a beérkezett krónikákat, az értékelésből a krónikaírók szerkesztési készsége is gyarapodik. A Pest megyei Levéltárban több ízben előfordult az is, hogy a krónikaírók egymás munkáit is tanulmányozták. A Pest megyei Levéltár 1967. május 22-én a megyei krónikaírók részére módszertani tanácskozást szervezett. A tanácskozás anyaga a Pest megyei Levéltári füzetek sorozatában megjelent. Sok vonatkozásban úttörőnek és alapvetőnek tartjuk ezt a munkát, annak ellenére, hogy tapasztalataink és a Baranya megyei tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy az ott befektetett elveknek bizonyos módosítására, precízebb megfogalmazására van szükség. Már 1969-ben felmerült a felszabadulási emlékkrónikák készítésének szükségessége és e célból levéltárunk egy öt oldalas útmutatót készített „Útmutató a felszabadulási emlékkrónikák szerkesztéséhez, Községem 25 éve" címen, majd 1972-ben az elbeszélő termelőszövetkezeti krónika útmutatóját készítettük el. („Útmutató az elbeszélő termelőszövetkezeti krónika elkészítéséhez.") Baranya megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1971. március 21. határozatában elrendelte a községi krónikák vezetését, 1971. október 21-én kelt elnöki utasítás melléklete pedig útmutatót tartalmazott a krónikák készítéséhez. Még 1969-ben Gecsényi Lajos a munkásmozgalmi hagyományok gyűjtéséről tartott módszertani eligazítást és se szeri, se száma az országos és megyei vagy járási jellegű tanácskozásoknak. A Pest megyei Levéltárba már közel egy évtizede folyamatosan áramlanak a falu, üzemi vagy intézményi krónikák és a félezernyi krónikagyűjtemény elemzése lehetővé teszi a modern krónikaírás módszereinek határozottabb megfogalmazását. Az első leglényegesebb kérdés: mit várunk el egy modern krónikától, műfajilag hová tartozik? Úgy véljük, hogy mindenesetre a történeti művek sorába tartozik, amely sokai támaszkodik statisztikákra, szociográfiára és a történeti tudományágak sokaságára, elsősorban a gazdaság és társadalom történet-