Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: A krónikaírás története Baranya megyében

Ideológiai tájékozatlanságában nevetséges megállapításokat tesz olyan színvonalon, mely egész krónikáját komolytalanná fokozza le. Erre jellemző példa: „Köztudott, hogy az emberiség történelmét, sokszor a szellemi erőket is leigázóan — hogy megérthessük világosan — az emésztőszervek irányították." Világos, nem értette a krónikaírás feladatát. Rosszul nyúlt a kérdésekhez, nincs látóköre, még a várost sem látja világosan, és ismeretlen előtte a társadalom fejlődésének minden törvényszerűsége. Azt már kívánni sem lehet tőle, hogy a város határain is túllásson. A világháborúból, melyben a fasizmus Európát katasztrofális helyzetbe sodorta, csak a távházasságok nagyszerűségének az említéséig jut el s ezen a színvonalon marad végig a munkájában. Munkájának mintegy az értékelése is az egyik összefoglalója: „Zárszónak emlékezzünk meg Pécs 1942. társadalmi békéjéről, ami a háborús és városi szolgálat érdekét képező összefogásból teremtődött. Zavaró körülmények, napi gondjainkat különlegesen továbbterhelő jelenségek nem voltak. Közelebb kerültünk egymáshoz." Az ismertetett három krónika, három korszak terméke. A Náray-féle 1848/49. évi évkönyvet pontos és hiteles adatai, a Mohácsi Évkönyvet tudatos szerkesztése, a Vörös Márton-féle Cronica Quinque Ecclesiensis 1942-t a krónikaírás céljainak félreismerése jellemezte. Mindhárom a maga nemében igen tanulságos alkotás. Erényei és hibái a mai modern községi krónikaírás számára szolgálnak tanulságul. Amikor a modern krónikaírás szükségessége felmerült Baranyában, mindhárom krónika ismert, de még feltáratlan volt. E három munkából utólag leszűrt tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a községi krónikaírás módszerének kidolgozásakor helyes utat választottunk. A Pest megyei, csehszlovákiai (II. világháború előtti) példák, a megtett utak tapasztalatai segítettek ebben bennünket. JEGYZETEK 1 BmL. Adattár. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy a História Domusok egy része nem az eseményekkel egy időben készültek. Az utólagos feljegyzések így, — annak ellenére, hogy sok esetben korabeli, azóta már jórészt elveszett, vagy hozzáférhetetlen források felhasználásával készültek, — kevésbé értékesek. - BmL. Kézirattár. 3 BmL. Mohács város képviselőtestületi iratai 245/1897. 4 BmL. Községi Krónikák 1. sz.