Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Bezerédy Győző: A községi krónikaírás három éve

bemutatása természetesen gondos előtanulmányozást igényel. Fel kell kutatni azokat, a helyszínen tanulmányozni, összegyűjteni róla minden információt. (Pl. a népi építkezés emlékeinek a felkutatásához jó helyi és tárgyismeret kell. Az épület bemutatásánál az az elv, hogy a fénykép minél többet mutasson be róla, megfelelő legyen a beállítás, röviden: használható legyen a fotó. 3. Az újságkivágások és üzemi újságok igen sok helytörténeti adatot tartalmaznak. Az újságokban megjelent cikkek, fokozottan értékesek akkor, ha nem helyi, hanem országos vagy külföldi lapban jelentek meg. A különböző sajtóban megjelent helyi vonatkozású gyűjtemény a legteljesebb Siklós és Harkány 1972. és 1973. évi krónikáiban. Pótolhatatlan értékű gyűjteményt állítottak össze a Központi Sajtófigyelő szolgáltatásainak igénybevételével. 4. A községek politikai, kulturális, sportéletének szép bemutatása lehetséges a plakátokból, meghívókból és prospektusokból összeállított gyűjteményekkel. Idővel egy-egy falutörténeti kiállítás látványos darabjai lehetnek ezek. Melyek az 1972.. és 1973. évi krónikák értékelésekor leszűrt tapasztalatok? Az első időben egyes tanácsi vezetők fenntartással fogadták a krónikaírást. A munkát elvégeztették, de a krónikák színvonalára nem fordítottak gondot. A krónikaírás második évében azonban ugrásszerű színvonalemelkedés következett be. (Pl. Mozsgó és tagközségei.) Szó volt már arról, hogy a krónika nemcsak a jövő helytörténésze részére nyújt kitűnő forrásanyagot, de a ma embere számára is. A jól vezetett krónikában olyan hatalmas információs anyag található felhalmozva, hogy ebből a községek vezetői napi munkájukban is nagy segítséget kaphatnak. Ezek az előnyök arra ösztönzik a tanácsok vezetőit, hogy gondos, precíz, használhatóan rendezett krónika kerüljön ki a területükön levő településekről. Ma már a legtöbb községi krónika ott található a V. B. ülési és tanácsülési jegyzőkönyvek mellett, nem egyszer bekötve. A tanácsi vezetők közül többen is maguk végzik ezt a munkát. Van aki kényszerből, mert nem talált rá megfelelő személyt, többen azonban nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel. (Többek között Boly; Bősz József tanácselnök, Beremend; dr. Varjú Lajos V. B. titkár; Pécsvárad, dr. Kófiás Mihály V. B. titkár; Berkesd; Világi Lászlóné V. B. titkár és mások.) Nem meglepő az sem, hogy a krónikát író személy egyre nagyobb kedvet kap arra, hogy megismerkedjen községe történetével is. A leggyakrabban az út a monográfia íráshoz vezet. Levéltárunk erkölcsi kötelességének érzi, hogy erre a munkára nemcsak ösztönözze a krónikaírókat, hanem kutatásaik során minden támogatást megadjon nekik. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy az általános színvonal-emelkedés mellett még elég sok a probléma. Ezek között első helyen a határidő elmulasztása áll. Több olyan község van, mely sorozatos sürgetés ellenére hónapokkal a határidő után küldi be krónikáját. Mivel a 44/1971. V. B. sz. határozat alapján a kiértékelő munka (lektorálás) a Baranya megyei Levéltár feladata, a késve érkező krónikák ezt a munkát rendkívüli mértékben hátráltatják. A leggyakrabban előforduló hiányosságok azt bizonyítják, hogy a krónikaírók nem