Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Bezerédy Győző: A községi krónikaírás három éve

5. A folyamatos ellenőrzés megszervezése. 6. Az első év tapasztalatai alapján megtalálni a további lépést, a krónika fejleszthetőségének feltételeit. 1. A Baranya megye Tanácsának Közlönye 1971. 5. számában jelent meg a Baranya megyei Tanács elnökének 36 206/1971. sz. utasítása a községi krónikaírás bevezetésével kapcsolatban. A mellékletként megjelent útmutató tartalmazta a krónika szerkezetét, valamint a községi krónikaírás tartalmi, módszertani kérdéseit, formai követelményeit. A szakmai irányítást a Baranya megyei Levéltár feladatává tette. 2. A községi és nagyközségi tanácsok vb-titkárai kijelölték azokat a személyeket, kik a munkát 1972-től végezni fogják. Megteremtették a munka anyagi munka fedezetét, esetenként a krónikaírók részére tiszteletdíj kifizetését is biztosították. 3. A Baranya megyei Levéltár közreműködésével a Megyei Tanács járási hivatalainak szervezésében a vb-titkárok részére a Baranya megyei Levéltár igazgatója, valamint a krónikaírás megyei referense tájékoztató előadásokat tartott. Ezt követően a községi, illetve a nagyközségi tanácsok szervezésében a Levéltár megbízottja találkozott valamennyi krónikaíróval, ahol a gyakorlati tennivalókat beszélték meg. 4. 1972-ben beindult a krónikaírás. Időközben Szigetvár város is bejelentette, hogy bár a rendelet rájuk nem vonatkozik mégis szükségesnek látják a krónikaírás beindítását. Szakemberekből álló munkaközösséget neveztek ki, és a munkát megindították. 5. Az ellenőrzésnek két módja van, formai és tartalmi. A formai ellenőrzést elsősorban a felsőbb szervek végzik. (Helyi tanácsok, a tanácsok járási hivatalai és a Megyei Tanács.) Itt az a legfontosabb feladat, hogy egységesen kidolgozott elvek szerint folyjon a munka, hogy biztosítva legyen a naprakészség, a folyamatos vezetés. A tartalmi ellenőrzés a Baranya megyei Levéltár feladata. (A 44/1971. V. B. sz. határozat is kimondja ezt.) 6. A leggondosabban előkészített munka mellett is számtalan előre nem látható probléma adódhat mind a krónikavezetés formájában, mind a tartalmi módszertani kérdésekben. Ezek az évi értékelések, évközi ellenőrzések tapasztalatai alapján kerülhetnek felszínre. Ezek kiküszöbölése érdekében szükséges a változtatás is. Ezért kellett már a szervezés időszakában, a módszertani kidolgozás idején arra gondolni, hogy az 1944-1972 közti idő legfontosabb adatai megtalálhatók legyenek a krónikákban. Ezért készültek a kérdőívek, melyben 241 kérdésre kellett a krónikaíróknak válaszolniuk. Ezek a kérdések a következő területekre terjedtek ki: I. Politikai élet; II. Gazdasági természeti viszonyok; III. Kulturális, sportélet; IV. Műemlékek, emlékek; V. Szociális, népmozgalmi, egészségügyi helyzet. A kérdések részben az 1944-1972 közötti időre vonatkoztak, részben az 1971. december 31. állapotokat tükrözték. Az első év tapasztalatai azt mutatták, hogy az apró falvak életében igen kevés az az esemény, mely bejegyzésre érdemes. Ezeknek a falvaknak az életében az a legfontosabb esemény, ha valaki beköltözik a faluba, vagy elköltözik onnét, s ezért első-