Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Auth Vilmosné: Bár község 1973. évi krónikájának összefoglalója

lami gazdaság is. Az úthoz a községi tanács által odaszállított anyag értéke és a fu­varköltség 31 000,- Ft volt. A vállalatok részére kifizetett összeg 269 000,- Ft, ami 44 000,- Ft-tal több volt az előzetes költségvetésnél. Ez abból is származott, hogy utólag 100 m-rel hosszabb út épült meg. Szép példát mutattak a Máyás utcai lakók, ahol a tanácstag vezetésével és segítségével salakos utat építenek. Gyakran hangoz­tatott gond az ipari és szolgáltatási helyzet. Háztartási gépjavítást általában a mo­hácsi GELKA végzi el. A termelőszövetkezet és állami gazdaság segítséget nyújt a szállítás, illetve fafelaprítás területén. Cipész nincs a faluban, de meg sem élne a bevételekből. A lábbelit készen veszik, keveset javíttatnak. Az építőipar területén vannak még hiányosságok. A két köz­ségben 20 fő magánkisiparos dolgozik. Különösen idényjelleggel sok a munkájuk, hosszabb határidővel tudnak csak munkát vállalni. Községünkben van gázcsere­telep, amely kielégíti az igényeket. Az olajszállítás megoldható, most különösen, hogy létesült Dunaszekcsőn is olajkút. Gondok adódnak az élelmiszerellátás területén, 1 fő kisiparos pék dolgozik. A húsellátás akadozik. Ezt a kérdést vetette fel levelében Zsigovks Gábor is. A levél megjelent a Dunántúli Naplóban is. A levélre Botz Lajos tanácselnök adott választ. A nemrég tatarozott, csinosított vegyesbolt forgalma 2410 M/F volt. (109,6%-ra lett teljesítve a terv.) Az ellátás javult. A bolt vezetője nagy örömmel mesélte, hogy a megváltozott életet személyesen le tudja mérni a bolt forgalmából. Mennyire meg­változott a megvásárolt cikkek sora. Egyre többen vesznek az egészséges táplálkozást szem előtt tartva olajat, több konzervfőzeléket. Az ÁFÉSZ segítségével jutnak min­den nap friss iskolatejhez a kisiskolások. Soha nem adtak el annyi mosógépet, hűtő­gépet, olajkályhát, mint 1973-ban. Minden 5 emberre jut egy tv-készülék, minden 3 emberre egy rádió. Mosógép gyakorlatilag minden háztartásban van. Községünk állandóan épül, szépül, fejlődik, az emberek anyagiakban gyarapod­nak. Az egy főre eső forintösszeg a takarékbetétkönyvek alapján 4000,- Ft. Mégsem talált mindenhol jó talajra a tanács vezetőinek kezdeményezése, ami tanácsülés hatá­rozatként is szerepelt. Az a törekvés ugyanis, hogy a falu lakóitól önkéntes hozzá­járulást fogdjanak el. A cél az óvoda korszerűsítése, a konyha modernizálása, vala­mint a vízellátás gondjainak mérséklése. Decemberben futótűzként terjedt el a faluban, hogy az állami gazdaságban dol­gozó japán Harada család nyert a lottón. Seiiki Harada 5000-5000 Ft-tal járult hozzá az óvoda, valamint az iskola fejlesztéséhez. Pénzösszeget ajánlottak fel a sport­kör részére is. (5000,- Ft) Külön kis társadalmat képeznek a termelőszövetkezetben dolgozók, főleg az asz­szonyok, lányok. A termelőszövetkezet vezetősége és a pártalapszervezet a nők szo­ciális- és munkakörülményeinek alakulását állandóan napirenden tartja. Egyre in­kább mentesítik őket a nehéz fizikai munka alól. Ez annak is köszönhető, hogy a tsz-ben folyó földművelő munka szervezettebbé vált, ugyanis a munkálatokat agrár­mérnök irányítja. A vegyszeres gyomirtás a kapát, mint munkaeszközt majdnem egé­szen száműzte az asszonyok kezéből. Nagy segítség a szabad szombat biztosítása is. Rendszeresen járnak kirándulni. Probléma az asszonyok munkahelyre való szállítása. A termelőszövetkezet vezetősége megígérte, mindent megtesz, hogy a sokat emle­getett autóbusz valósággá váljon. A falu lakói, de főleg fiataljai büszkék a Bár községben felépült ifjúsági táborra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom