Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Bezerédy Győző: A községi krónikaírás három éve

rend és a tervszerűen csoportosított adatok egysége elvitathatatlan. Mindkettőnél alapkövetelmény a pontosság. A krónikaíró jó szemén, az események iránti érzékenységén múlik minden. * * * III. Dokumentum-gyűjtemény. Tulajdonképpen ez a krónika mellékletét képezi. Nem lényegtelen azonban az, hogy ez milyen minőségű. Ha jól válogatott, akkor a szakszerűen csoportosított dokumentumok nemcsak az első két fejezet adatait támasztják alá, hanem teljesen újat is adhatnak, szinte önálló egységet alkotva a krónikában. A dokumentumgyűjteménybe a következő anyagok csatolhatok: 1. Nem iktatott iratok, vagy iktatott iratok másolatai. 2. Fotók. 3. Üjság-kivágások, üzemi újságok. 4. Plakátok, meghívók, prospektusok stb. 1. Igen nehéz helyzetbe kerülne a krónikaíró, ha minden iratot, melyből adatait merítette, a krónikához akarna mellékelni. Ebben az esetben, terjedelemben ez tenné ki munkája zömét. Elegendő, ha csak a legfontosabb dokumentumok meghatározott részét mellékeli másolat, vagy fotókópia formájában. Az eredeti iratot semmilyen irattárból nem lehet kiemelni. Az a helyes eljárás, ha a krónikaíró arra hivatkozik munkájában, hogy a közlését alátámasztó dokumentum milyen irattárban és milyen iktatószám alatt található meg. A magas színvonalon összeállított dokumentumgyűjteményre igen jó példa Beremend krónikája (krónikaíró: dr. Varjú Lajos vbtitkár). Nemcsak arra törekedett, hogy a legfontosabb dokumentumokat válogassa ki, de mellékelte az olyanokat is, melyek nem kerültek iktatásra, s így az irattárakból kimaradtak. Ezek a különböző feljegyzések, fogalmazványok, észrevételek stb. voltak. Igen sok őszinte hang, emberi gondolat található ezekben a feljegyzésekben. 2. A mai helyzet képi megörökítését a fotók jelentik, ami nem más, mint az eltűnő régi és az alakuló, épülő új rögzítése. A jó fotónak felbecsülhetetlen az értéke, a krónika dokumentum-gyűjteményének ez a legizgalmasabb, leglátványosabb része. A krónikákhoz mellékelt fotók alatt azonban nemcsak azt értjük, hogy a naplórészben közölt eseményeket dokumentáljuk vele, hanem azt is, hogy a tájat, a falut, az embereket igyekezzünk ott bemutatni. Természetesen mindezt egyévi krónikában nem lehet elintézni. Évekig tartó tervszerű munka eredményeként jöhet csak létre, igazi, tudományosan is feldolgozható fotóanyag. Milyen területei vannak ennek a munkának? a) A faluban lezajló események képi dokumentálása (társadalmi ünnepek, ünnepélyek, létesítmények felavatása, kulturális események, gazdasági tevékenységek stb.). b) A fajúban működő intézmények részletes bemutatása (pl. a termelőszövetkezet: gazdasági épületek, munkagépek, szociális és kulturális létesímények, a munka.). c) A falu bemutatása. Hogyan illeszkedik a település a tájba, a község középületei, terei, utcái. Műemléki, műemlékjellegű vagy faluképű jelentőségű épület. A régi népi építkezés még fellelhető emlékeinek bemutatása. d) Az itt élő nép élete, népviselet, népszokás. A tervszerű munka itt mindennél fontosabb. Minden évi krónikához más, más témakörből kell választani a fényképezés tárgyát. Egy-egy téma megragadása és