Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - IV. Sportélet a századforduló idején

Mosonyi Gézával. A gyakorlatokat két csoportra osztva Debreceny Géza és a szertornászokat Lajos Ferenc reáliskolai tanárok vezetésével végezték. A gyakorlatok után gyakran még sokáig együtt maradtak és beszélgettek a tornáról. Az ME barlangkutatói kint jártak az abaligeti cseppkőbarlangban és a bizottság tagjai - Mattyasovszky Jakab elnök, Straka Ferenc, Szulij János, Myskovszky Emil, Károlyi Sándor - fél kilométer hosszan bejárták a már feltárt barlangot és fontos feladatnak határozták meg a világítás megoldását. Az ME 1905. március 12-én tartotta közgyűlését, amelynek keretében a beszámoló után kiegészítették a választmányt. Március 17-i Pécsi Napló hírül adja, hogy tornacsarnok épül Eszéken. A 19-i számban pedig részletesen ír a labdarúgásról és örömmel újságolja, hogy a PAC újból megalakítja a labdarúgó osztályát. Ebben a számban írja, hogy Budapesten már 22 labdarúgó csapat van, de Pécsett még pálya sincsen, holott Pécsett is minden középiskolának már van csapata, de csak a réten tudnak játszani. Nem ültek el a PAC-PTE fúziós törekvések, de megállapodni sem tudtak, mert a PAC azt kívánta, hogy a PTE olvadjon be, a PTE pedig új névhez ragaszkodott. A vitába bekapcsolódott dr. Hajdú Gyula is s kifejtette, hogy az egyesülésben még nem kell kimondani a végső szót, nem szabad elzárkózni, hanem keresni kell egy közvetítő utat. A PTE 1905. április 19-én már házi tornaversenyt rendezett, amelyen részt vett Bernáth János kaposvári tornatanár és Antos Mihály budapesti tornász, akik segítettek betanítani a gyakorlatokat. A városi tanács közzétette, hogy az 1905. évi lovasversenyekhez 1 ezer korona támogatást ad és 500 koronás tiszteletdíjat biztosít. Érthető, hogy a többi sportegyesület nagy felháborodással vette tudomásul ezt a megkülönböztetést. A PTE 1905. április 28-án rendkívüli közgyűlést tartott, ahol kiegészítették az alapszabályt és meghatározták az egyesület célját, mely szerint a testgyakorlást, vívást, korcsolyázást, atlétikát fejlesztik, és testedző játékokkal kívánnak foglalkozni. Fő feladatuknak tekintik az íróasztal mellett görnyedő tisztviselők, orvosok és minden értelmiségi bevonását a testgyakorlati ágakba. Kiegészítették az elnökséget és a választmányt. Ekkor határoztak arról is, hogy nyárra már megalakítják az atlétikai osztályt, de több más lehetőséget is biztosítanak az egyesület tagjainak. így a PTE a nyárra kibérelte a Szigrint-féle tenisz- és tekepályákat, ahol egyéb tornaszerek is álltak. A tagoknak egy napra 30 fillér, a teke 10 fillér. Ez a sokrétű tevékenység azt mutatja, hôgy a PTE csak a tornában akart versenyezni, a többi sportágat tömegsport jelleggel űzték. 1905. május 26-27-28-án került megrendezésre Budapesten a III. országos ifjúsági tornaverseny, amelyre a főreál iskola 33 fővel és Debreczeny Géza, valamint dr. Révai Sándor tanárok vezetésével indulnak útnak. A főgimnázium 30 tanulóval vesz részt és dr. Hang Dániel és Nemesi tanárok vezették a csapatot, de a két iskolával tartott Hemmerich Károly tornatanár is. A megalakulás óta először a tiszti vívóegylet is életjelt adott magáról, mert vívóvesrenyt írt ki 1905. június 21-re, amelyen a legkiválóbb mesterek indulására számítottak. Az ME ebben az évben is népünnepélyt rendezett a Tettyén, ahol időközben