Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

A PKE viszont már nem tárgyalt a PAC-cal, hanem a városi tanáccsal, s nem sokat törődött a PAC felhívásával. A PAC levelére a városi tanács is csak egy év elmúlásával válaszolt, hiszen az 1891-ben kötött szerződés csak 1894-ben járt le. A Mecsek Egylet az év második felét is rendszeres túrázással töltötte, ugyanakkor elhatározták, hogy 1894. júniusában Pécsett és vidékét bemutató Kalauzt adnak ki és e célból szerkesztő bizottságot hoztak létre, s egyben a megye értelmiségéhez fordultak, hogy a saját területük nevezetességeiről írjanak és Kiss József egyleti titkár számára küldjék meg 1894. március i-jéig. Az ME választmányi ülést tartott 1893. december 16-án és ezen Kiss József titkár beszámolt a káptalannal történt tárgyalásról, a Szentkúti nyaraló megszerzéséről, a DGT-vel való tárgyalásról, amelyben azt kívánták elérni, hogy a dunai hajózásban adjanak kedvezményt az egylet tagjainak. A nőegylettel történt közös rendezvény elszámolása, a „Kalauz" készítésének előkészületei, térképkiadás terve, s bejelentése, hogy a Kardos úti pavilon elkészült Lakits György tervei szerint, s az út is felért a Misina tetőig.

190 így zajlott le egy választmányi ülés e rendkívül aktív egylet keretében. Az ME működését soha nem zavarta meg az anyagiak hiánya, hiszen ha kevesebb pénzük volt, akkor kevesebbet fordítottak utak építésére, a jelzésekre stb. Az egylet összetétele, mely a város módosabb polgáraiból, valamint tanárokból állt, de még a papok egy része is tagja volt az egyletnek s jelentős összeggel támogatták azt. Ennek köszönhették, hogy volt miből tervezni és a terveiket meg is tudták valósítani. A tél közeledtével megélénkült a Pécsi Korcsolyázó Egylet is. 1893. október i-jén közgyűlést tartottak. Megválasztották a tisztikart, az elnök ismét Fekete Mihály városi főügyész lett. Anyagi helyzetük 1078 korona 96 fillér készpénz. így a közgyűlés elfogadta a szeptember 23-1 választmányi ülés javaslatát, hogy a korcsolyacsarnokot építsék nagyobbra, s ehhez 3180 koronát szavazott meg azzal, hogy a meglévő pénzükhöz még kölcsönt vesznek föl. Fontosnak tartották, hogy a csarnok még az évadban elkészüljön. November 26-án rendkívüli közgyűlést tartottak, ahol beszámoltak a csarnok elkészültéről, valamint megtárgyalták, hogy a tagsági díjat 4 koronában állapítják meg. A Pécsi Napló rendszeresen foglalkozott a korcsolyaegylettel, s tájékoztatta a közönséget a közgyűlésekről, nyitásról stb.. Az egyesületek már ebben az időben is arra törekedtek, hogy a tagságukat egész évben - így télen is - megtartsák. A PAC klubesteket szervezett, a kerékpáros egyesület a tornacsarnokban tartott műkarikázást és ebből bemutatókat is tartottak a közönség számára. Valamint minden egylet rendezett bálokat, elsősorban a tagság részére, de mindenkit szívesen láttak, aki meghívót igényelt és azt kifizette. A bálrendezésben a Magán Tornatársulat járt az élen, mert ők voltak az egyedüliek, akik télen farsangi bált, nyáron kerti ünnepélyt rendeztek s egy-két alkalommal dísztornát is. A kerékpárosoknál még egy örömteli hír az év végén: Bedő Imre a 100 km-es országos kerékpárversenyen 4 óra 20 perces időeredménnyel a II. lett. Az 1894-es év a Mecsek Egylet tisztújító közgyűlésével kezdődött, amelyen megválasztották a tisztikart. Az elnök ismét Kardos Kálmán lett, alelnökök: Bánffay Simon és Zsolnay Miklós, igazgató: Vaszary Gyula, a titkár: Kiss József lettek. A közgyűléssel lényegében megindult az élet az új évben. Kérvényezték a Kardos út további építését és egy kilátó felállítását a Misina-tetőn, amelyre az engedélyt