Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

Élénk sporttevékenység a PAC keretében A PAC nagy lendülettel kezdte az 1887-es évet. Január 29-én bált rendeztek a „Hattyú" vendéglőben, hogy megteremtsék a pénzt a megfelelő működéshez. 1887. április 18-án újból közgyűlést tartottak, itt elnöki és titkári beszámoló hangzott el, mely szerint a PAC akkor már 96 rendes és 20 pártoló taggal rendelkezett. Bevétele 1089 forint, a kiadása pedig 930 forint volt. Előterjesztették a tavaszi terveket, amelyekről a Pécsi Figyelő is beszámolt: „A PAC májusi műsora: Atlétikai gyakorlatok a szabadban, a Tettyén, a klub nyári helyiségében hétfő, szerda, pénteki napokon 5-8 óráig. Szabadgyakorlatok az atlétika minden ágában: síkfutás, magas- és távolugrás, gát- és akadályfutás, gerelydobás, céllövés, valamint labdajátékok. Vívógyakorlatok a téli helyiségben: kedd, csütörtök, szombat du. 6-8 óráig. 1887. május 19-én társas kirándulás Gyulapusztára."

126 A fentiekből és a Házszabályzatból kitűnik, hogy a PAC több sportággal, így atlétikával, lövészettel, vívással, természetjárással - nem mint önálló osztállyal - ökölvívással, valamint labdajátékokkal - néhány újsághírt figyelembe véve valószínűleg füles labdával, valamint tornával kívánt foglalkozni. Ez ebben az időben már meghaladta az eddigi sportegyesületek felépítését, hiszen a PTTE is csak két osztállyal működött, így a PAC volt az első olyan társadalmi sportegyesület, amely egyszerre öt sportági osztállyal kezdte meg a működését, valamint az egyes osztályokban sportolókat még azon kívül természetjárásra és egyéb foglalkozásokba is bevonta. így az atléták kirándultak Mohácsra is.

127 Ebben az évben fellendült Pécs város sportélete, a PAC mellett továbbra is rendszeresen működött a Polgári Lövész Egylet, de a tornaegylet működéséről csak kimutatások találhatók, a sajtó egyáltalán nem foglalkozott vele, ennek oka ismeretlen, bizonyára nagyon szerény keretek között tevékenykedtek, és nem keltették fel a sajtó érdeklődését, mert a PAC került a figyelem középpontjába. A PAC 1887-es működése a fellendülés ellenére még nem volt folyamatos. Eleinte gondjuk volt az elhelyezéssel, ez végül is megoldódott: a torna- és vívóosztályok a tornacsarnokban kaptak helyet, az atléták viszont a Tettyén, s minden más sportágat is ide helyeztek. Egész évben rendszeresek voltak az edzések, illetve a gyakorlások, de versenyt nem rendeztek. A torna- és vívóosztály működéséhez szerződtették Benedek Gyulát, a kitűnő szabadkai vívómestert, aki a torna és vívás tanításának művezetője lett. 1887. március 15-én már vívóbemutatót tartottak. Ezen Benedek Gyula mester két szép kardot kapott ajándékba. 1887 őszén már megtörtént az első összecsapás is a klubon belül, elsősorban a Pécsi Figyelő és a Pécsi Hírlap cikkei miatt. így az október elején tartott közgyűlésen az egész vezérkar lemondott. Ezért a közgyűlést 1887. október 16-ra újból összehívták, s ekkor Németh József ügyvéd javasolta, hogy közfelkiáltással válasszák meg a régi vezetőséget, amely meg is történt. A november 2-i választmányi ülés előírta azt, hogy az edzéseken a versenyzőknek kék-sárga ingben kell megjelenniük. November 5-én az év befejezéseként nagy bankettet rendeztek a „Vadember" nevű vendéglőben az elnök tiszteletére, és ezen a 102 tagból 52-en vettek részt.