Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - II. Pécs sportéletének fellendülése

1879-ben bővült a vidék sportja is, december 21-én Siklóson is megalakult a Korcsolyázó Egylet. A Pécsi Figyelő (1879. december 28.) lelkesen ír az eseményről: „résztvevők száma oly nagy, hogy az egylet tagjainak kevés áldozata mellett is, itt helyben télen még nem ismert élvezeteket nyújthat, ajánljuk e téli tornászást, mint a legegészségesebb és legkedvezőbb gyakorlatot, nemcsak a fiatalság, hanem a felnőttek számára is." A Siklósi Korcsolyázó Egyletről később sehol nem találtunk írásos emlékeket, de biztosra vehető, hogy sokáig fennmaradt, mert ahol ilyen sokan vásároltak maguknak korcsolyát, ott a korcsolyázás már nem maradhatott abba. Az 1879-es evvel lezárult egy kezdeményezésekben gazdag, szervezeti alapokat lerakó, de korántsem válságmentes időszak Baranya megye és Pécs város sportéletében. Hasonlóképpen befejeződött az iskolai tornaoktatás és előtornászképzés alapjainak megteremtése is. Érdekessége az utóbbinak, hogy Pécsett az iskolai tornaoktatás bevezetését a katolikus egyház, illetve Rezucsek Antal zirci apát kezdeményezte, illetve csikarta ki a városi tanács vezetőiből. Ezenkívül említésre érdemes, hogy a tornaiskolát tornatanítói képezdének is elismerte a VKM, kár, hogy erről részletesebb irodalom nem maradt fenn. A Pécsi Torna és Tűzoltó Egylet azzal a kéréssel fordult már 1877-ben a városi tanácshoz, hogy teljes egészében vegye át a tűzoltóságot, amelynek irányítása már hosszabb ideje a városi rendőrkapitány kezében volt, valamint vegye át a tornacsarnokot, amely igen jelentős városi feladatokat lát cl, többek között a tornatanítást, s egyéb társadalmi célokat: dalárda, nagygyűlések, ünnepségek stb. ugyanakkor a teljes költséget a PTTE fedezi. Ezt az egylet vezetői rendkívül igazságtalannak tartják és az állandó pénzhiány már az egylet megszűnését is felveti, ezért kérik a tanácsot, hogy keressenek megoldást az égető gondokra. A Pécsi Figyelő 1878. január 12-i számában közli a megyei iskolabizottság január 7-i üléséről szóló összesítést, mely szerint a megyében 37 községi, 355 felekezeti és 13 magániskola működött. Az iskolák összesen 501 tanteremmel, 489 tanítóval - ebből 426 képesítéssel is rendelkezett. A felmérésből egy meglepő adat kívánkozik ide: a megye iskoláiból 72 rendelkezett testgyakorló térrel s ebből 35 helyen szerelvények is voltak. Ez azt is mutatja, hogy a tornaoktatás a sok gond ellenére 1876-hoz viszonyítva fejlődésnek indult, bár az iskolai tornaoktatásban igen nagy volt a hullámzás, s a legtöbb helyen a tornatér az iskolaudvarral volt azonos. A fejlődést mutatja a „Mohácsvidéki tanító egylet" 1878. január 31-én tartott közgyűlése is, amelyet Mohácson a városi néptanodában tartottak, és a továbbképzés-jellegű összejövetel 7. napirendje a „testgyakorlat bemutatása" volt, gyerekekkel a helybeli tornacsarnokban Herr Miklós mohácsi tornatanító vezetésével.'11 A Pécs városi tanácstól ígéret is elhangzott az egylet gondjainak megoldására: a tűzoltók átvételére, amely meg is történt, s ettől kezdve a tűzoltóság is két részre oszlott: hivatásos és önkéntes osztályra. Határozat történt arról is, hogy a tornacsarnokot az egylettől teljes felszerelésével a városi tanács átveszi. Ennek megfelelően a PTTE elvégezte az egylet vagyonának leltározását az alábbi sorrendben: A) Tűzoltószerek, B) Tornaszerek, C) Vívószerek, D) Vegyesek, E) Ingatlan, amely kitett 812 négyszögöl területet és a tornacsarnok. Az egésznek az értéke 30 882 fo-