Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - VI. A települések sportéletének alakulása

ezen a néven szerepeltek a különböző barátságos mérkőzéseiken. így mérkőztek meg a Dombóvári Vasút, Komló, Sárbogárd, Csurgó, Kaposvár, Szentlőrinc és a pécsi csapatokkal, váltakozó sikerrel. Szövetségi tagságot nem kértek és így nem vettek részt rendszeres bajnokságban. A Sásdi Sport Club rendszeres és pártoló tagsággal rendelkezett, akik anyagiakkal támogatták az egyesületet. A jómódú kisiparosok mecénások is voltak, a mérkőzés utáni vacsora költségeit ők fedezték. A mérkőzések látogatottak voltak, ezek bevételei is elősegítették, hogy ők is elutazhattak. (Jellemző volt a játékosállományra, de egyúttal a sportszeretetre is, hogy például Bakán József és Pintér Lajos tényleges katonai szolgálatuk alatt vasárnap délelőtt - játszottak Pécsett a hadseregbajnokságban, majd kerékpáron hazakerekeztek és mérkőzést játszottak úgy, hogy a csapat legjobbjai voltak.) Úszósportról, Sásdon nem lehetett beszélni, de a sásdi gyerekek legnagyobb része mégis megtanult úszni. Az 1920-as években működött a népszerű, úgynevezett Ritzl-féle fürdő. A fürdő a Ritzl-féle malomnál volt, Sásd és Oroszló között a Baranya csatorna mellett. Ez a fürdő annyira népszerű volt, hogy oda naponta közlekedő lovas omnibusszal is ki lehetett jutni Ismerték és foglalkoztak a teniszsporttal is Sásdon. A 20-as évek közepén csak egy pálya létezett. Ez a pálya a községi korcsma kertjében volt. A sportolók a helyi „intelligencia" köréből kerültek ki. Tagsági díjat fizettek, nem is keveset, amivel a pályát fenntartották. Felszerelést maguk vásároltak. 1925 júliusában versenyt is rendeztek.

2 Később 1928-ban a társaság tehetősebb tagjai új pályát építettek, majd kiváltak és megalakították a Sásdi Lawn Tennis Clubot.

3 A kiválás okaként annak idején a létszám-megnövekedést hozták fel. De nem ez volt az igazi indok, hanem a vezető intelligencia röstellt a község posta kistisztviselőivel, ügyvédbojtárokkal stb. játszani. Ezt a pályát egyébként a jelenlegi Szabadság utcában lévő Novacsek pékek kertjében létesítették. Ez a társaság már nem űzte versenyszerűen a sportágat. 1929—30-as években a zsidók is létesítettek egy teniszpályát, a jelenlegi Pozsony utcában, ö'k is maguk között játszottak, versenyt nem rendeztek.

4 A háborús időkben az egyesület és a csapatok nem működtek. A labdarúgás az 1929-ben bevezetett leventebajnokság kiírásakor beleolvadt a leventébe. JEGYZETEK 1 Dunántúl, 1922. V. 18. sz. 2 Uo. 1925. VII. 26. sz. 3 Bm. L. Alisp. ált. ir. 227/16. Alakuló közgyűlés 1928. január 23. Alapszabály-láttamozás: BM 204688/1928. VII. Elnök : Dr. Fonyó Vilmos ügyvéd (mint korelnök) Elnök: Sonnenfeld István ig. Alelnök : Fucks Andor kereskedő Intéző: Weisz József tisztviselő 4 Dr. Somogyi Ferenc: Sásd sportéletének néhány epizódja.