Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - V. Az egyesületi sportélet 1921-1944 között

Bőrgyári Torna Club A Bőrgyári Torna Club 1919. december 15-én alakult, elsősorban az üzem dolgozói sportolási lehetőségének érdekében, de soraiba szívesen vette fel más üzem dolgozóit, fiataljait is.

1 Az egyesület vezetősége 1922-ben a következő volt: díszelnök Visnya Ernő felsőházi tag, elnök Roth Sándor gyárigazgató, alelnök Sziebert József, ügyvezető elnök Liebert József, főtitkár Polgár József.

2 A vezetőség nehéz munkával próbálta megteremteni a sportoláshoz szükséges feltételeket. Mikor ezt saját erejükből nem tudták megoldani, szélesítették bázisukat és 1924-ben a belügyminiszter jóváhagyásával felvették a „Pécsi Iparos és Bőrgyári Torna Club" nevet.

3 A működési problémákon ez sem hozott megoldást, kénytelen volt az egyesület fúzióra lépni a Pécsi Vasutas Sport Körrel. Az 1925. augusztus 26-i felterjesztésükben kérik a belügyminisztert, a fúzió hozzájárulásához.

4 A fúzió még augusztus végén megtörtént.

5 Hét évi szünet után, 1932. szeptember 29-én újra megalakult a Bőrgyári Torna Club.

G Alakuló közgyűlési jegyzőkönyv alapján az a fő különbség a régi és az új egyesület között, hogy „az újonnan alakuló egyesület csak gyári alkalmazottak közül vehet fel tagokat. Egyelőre csak a football szakosztály alakult meg, de később az lesz a törekvésünk, hogy a többi sportszakosztályt is megalakítsuk." Az egyesület választmányában a későbbi időben nagy viták folytak arról, engedjék-e meg, hogy a bőrgyári dolgozók hozzátartozói is tagjai lehessenek az egyesületnek, de a vita végén mindig elzárkóztak ez elől, csak pártoló tag lehet a gyáron kívüli személy. A gyári dolgozók magukénak érezték a BTC-t, ami megnyilvánult az évente rendezett BTC-bálokon és szüreti mulatságokban. Ezek bevételei - a tagdíj és mérkőzés bevételén túl - is hozzájárultak ahhoz, hogy a BTC-nek nem voltak anyagi nehézségei, annak ellenére, hogy a vállalattól rendszeres anyagi segítséget nem kapott.

7 A BTC a húszas évek elején több sportággal is foglalkozott. Elsők között volt a torna. A sportolók nagy része a megszüntetett Pécsi Torna Egylettől került a szakosztályba.

8 1921-ben nagyszabású bemutatón vettek részt.

9 A továbbiakban működésük edzésekből és kisebb bemutatókból állt. Megszűnt 1925-ben. Labdarúgó szakosztály is működött 1021-ben. A csapat zöme a volt Pécsi Munkás Sport Club „Bőrgyári Alosztály" tagjaiból verbuválódott.

10 1923-ban a kerületi bajnokságba kerültek, ahol 1925. év nyaráig szerepeltek. Az ifjúmunkásokból 1923-ban ifjúsági csapatot szerveztek.

11 1933-ban az egyesület újjáalakulása után a Pécsi Alosztályba sorolták a labdarúgócsapatot. 1934-ben kiestek, de a következő évben újra az I. osztályban szerepeltek.

12 1941-42-ben a második helyen végeztek és bekerültek ősszel az NB III-ba. Az NB III-at nem tartották fenn, a csapat 1943-44-ben ismét a kerületi bajnokságban indult. Az ifjúsági csapatba befektetett munka eredménnyel járt, a csapat 1942-ben megnyerte az országos ifjúsági bajnokságot.

13