Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - V. Az egyesületi sportélet 1921-1944 között

Eddig a zsúfolt Pécsi Sport Club vásártéri pályáján dolgozhattak, ahol rendszeres munkára nem volt lehetőség.

4 A PVSK a Siklósi úti MÁV műhely egyik fedett épületében légpuska sportlövöldét akart építeni. A polgármester engedélyével ez meg is valósult.

5 Ez a létesítmény lett az alapja a később felépült fedett pályának, csarnoknak.*" 1934. szeptemberében nyitotta meg fedett teniszpályáját az egyesület, mely nagy mértékben segítette elő a teniszsport téli edzési és versenylehetőségeit.' Az egyesület megalakulásával együtt jött létre a labdarúgó-szakosztály, mely a megszűnt PMSC „Vasutas Alosztálya" tagjainak közreműködésével alakult meg, 1923-ban a csapat a Pécs kerületi bajnokságba került.

8 1925/1926. évi bajnokság megnyerésével a csapat jogot nyert az 5 megyére kiterjedő Alszövetségi Bajnokságban való részvételre. A BTC-ből átjött játéksokkal rövid idő alatt kiváló csapattá kovácsolódott az együttes. A csapat 12 év alatt, 1938-ig kilenc ízben nyerte el a bajnoki címet. 1931-ben az országos vasutas bajnokságot is megnyerte. Az első nagy csapat a következő volt: Szarka - Muskát, Lugosy, Valkó - Wekler, Zigler - Forró, Putzer, Jankovics, Bedekovics, Pozsgai. Időközben az iskolákkal való jó kapcsolat és elismert nevelő munka folytán, több tehetség került a csapatba. Ilyenek voltak: Sántha, Thurmann, Kruskovics, Sándor, Lendvai (Liki), Hartmann (Sárga), Pincehelyi, Darányi. A legnevezetesebb játékos Bedekovics (Bérces András) a „Jándre", aki az 1936-os berlini olimpián a magyar válogatott csapat tagja volt.

9 Az I. osztályban játszottak 1939-ig, mikoris a csapat bejutott az NB III. osztályba és itt szerepelt 1944 őszig.

10 1925- ben létrehozták ifjúsági labdarúgócsapatukat, mely 1939 júniusában eljutott az országos döntőkbe.

11 1926- ban megelakult az úszó-vízilabda szakosztály.

12 A szakosztály egy-két versenyen, illetve mérkőzésen való részvétel után 1928. év végén megszüntette működését. Ügyszintén 1926-ban alakult a tenisz szakosztály.^ Az 1926-1928. években csak edzéseket tartottak, versenyeken nem vettek részt, majd 1934 szeptemberéig, a fedett teniszpálya átadásáig nem is hallattak magukról. 1934-től 1940-ig atkív működést fejtett ki, főleg a fedettpályás versenyek megrendezése területén.

14 Az egyesület 1931-ben megalakította ökölvívó szakosztályát.

15 A szakosztály edzéseit Hohmann edző irányította. A szakosztály 1934-ig működött, mikoris 4-10re vereséget szenvedett Pécsett a Barcsi Levente Egyesület csapatától és ez után a versenyzők átmentek a Pécsi Levente Egyesületbe.

10 1933-ban alakult az egyesület egyik legsikeresebb szakosztálya: a birkózó szakosztály.

17 Számos neves versenyzőt neveltek, mint pl. Kasza József. A sikeres eredményeket elkönyvelő szakosztály 1944. év végéig működött. Üj színfoltot jelentett Pécsett az 1934-ben létrehozott gyermektorna-csoport.^ Az egyesület próbálkozott vívással is. Vívóakadémiát rendezett, majd férfi és női tanfolyamokat tartott, de ez a sportág - nagyrészt a meglévő konkurencia miatt - ebben az időben - nem tudott meghonosodni.

19 A Pécsi Torna Clubnak a PVSK-ba történt beolvadása, fúziója magával hozta a kerékpáros szakosztályt.

20