Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - V. Az egyesületi sportélet 1921-1944 között

a miniszter -, ?nert a sport támogatása nélkül egyetlen nemzet sem teljesítheti hivatását és én nem ridegszívű finánc, hanem annak melegszívű segítőtársa leszek. Szerencsét kívánok újabb 50 esztendős működéshez és a PAC számára egy vándordíjat alapítok arra a sportágra, amelyet az egyesület kijelöl." Majd Kelemen Kornél dr. az OTT nevében üdvözölte a PAC-ot és Visnya Ernőt, Makay István társelnököt és az OTT arany-, Kristóf Károly társelnököt ezüst-, v. Csokonay Sándor testnevelő tanár, művezetőt, Dulánszky Jenő teniszés Darvas Géza birkózószakosztály-vezetőket bronzéremmel tüntette ki . . .

8 A gazdasági helyzet romlása nem tette lehetővé a túlzsúfolt PAC-sporttelep karbantartását, 1938 szeptemberében a polgármester átiratában azonnali hatállyal betiltja a pálya faépítményeinek megrongálódása miatt azok (tribün, kerítés) használatát. A 4366/1939. március 11-i jegyzőkönyv szerint a hibákat kijavították, újra használható lett a sporttelep.

9 A sporttelep állaga a túlzott igénybevétel miatt tovább romlott, a PAC a szükséges munkákat elvégezni nem tudta, ezért a tanács 1941-ben ávettc az egyesülettől a pályát s annak fenntartását.

10 Az egyesület működése alatt több sportággal foglalkozott. Legeredményesebb szakosztálya az atlétika volt. A szakosztály tényleges működését 1923-ban kezdte meg újra, mezei futóverseny rendezésével.

1 [ Tagjai sorában nem egy országos bajnokot, vidéki és KISOK-bajnokot és számtalan kerületi bajnokot találhatunk. A sztakosztály háború utáni működése tulajdonképpen 1925-ben kezdődött és fénykora 1929. év végéig tartott. A birkózás is az 1926-os esztendőben kerül bevezetésre és akkor indult meg a rendszeres munka.

1- Legjobb éveik az 1929-34-es volt, 193

i-1932-ben megnyerték a felnőtt kerületi csapatbajnokságot.

13 1934-ben másodikak lettek a Dunántúl ifjúsági csapatbajnokságokon.

14 Sajnos anyagi okok miatt a szakosztály 1938. év végén befejezte működését. Labdarúgó szakosztály már 1922-ben működött. 1923-tól a kerületi bajnokságban szerepelt, ahonnan 1927-ben kiesett és két évig a II. osztályban játszott. 1929-től 1939. év végéig szerepelt újra az I. osztályban, mikor anyagi nehézségekre hivatkozva beszüntették a szakosztály működését és visszaléptek a bajnokságtól.

15 Tenisz szakosztály 1920-ban alakult. 1923-tól sorozatban szép sikereket ért cl. 1943-ban már nem indult versenyen. Úszás, a szakosztály 1924-ben alakult és vett részt versenyeken.

1

*' E szakosztály szerezte a legtöbb dicsőséget az egyesületnek, illetve a városnak is. Európa-bajnokságot, olimpiai bronzérmet szereztek úszói, több magyar bajnokság mellett. (Abay Nemes Oszkár, Gróf Ödön . . .) A szakosztály utánpótlása volt kiemelkedő a negyvenes években. Vívó szakosztály 1920-ban alakult. 1921-ben a tiszti vívók bekapcsolódásával indult meg a színvonalas munka. 1926-ban negyedszer nyerte meg a kardcsapat a vidék bajnokságot.

17 1935-ben megalakult a Tiszti Vívó Club, a versenyzők kiváltak a szakosztályból, mely ezzel meg is szűnt. Vízilabda, mint a megye és város egyetlen ilyen szakosztálya 1926-ban játszotta első nyilvános mérkőzését: BSE-PAC 12-2.

18 1941-ig rendszeresen részt vett a kerületi, majd 1934-től az országos I. B. osz-