Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - IV. A sportágak fejlődése 1921-1944 között

Természet járás 19 zi-1944-ig Az 1922-es években, a politikai, gazdasági konszolidáció után, mindkét pécsi turista egyesület lendületes fejlődésnek indult. A főleg munkásokból, kistisztviselőkből, kiskereskedőkből álló Természetbarátok Turista Egyesületének pécsi csoportja (a továbbiakban TTE) 1922. év végén 332 rendes és 100 főnyi családtaggal rendelkezett. Helyzeténél fogva szerényebb lehetőségei voltak, mint a Mecsek Egyesületnek. 1923-ban kiadták első nyomtatott értesítőjüket, forrásokat foglaltak, utakat jeleztek. A túra, vigalmi, menedékház bizottságaik sora kiegészült a Fenyő Gárda kultúrcsoporttal. Juniálisokat, teadélutánokat tartottak, tagtoborzás és nem utolsó sorban bevételeik növelése céljából. Űjszerű programjuk volt a gyermekek részére Kantavárra szervezett kirándulás, melyen az első alkalommal már 50 gyermek vett részt. A Mecsek Egyesületnek (a továbbiakban: ME) is jelentős eredményeket hozott az 1922-es esztendő. A hegységet szerető klubtagok és mecénások a zsebükbe nyúltak, és a lelkes vezetőség Nendtvich Andor elnökkel (Pécs város akkori polgármestere) és Kiss József főtitkárral az élen, nagyszabású munkálatokba kezdtek a Mecsek turisztikai létesítményeinek egyrészt rendbehozatalára, másrészt újabb objektumok létesítésére. Sorra épülnek a kilátók, pihenők, sétautak. Az útjelzésekhez a Magyar Turista Szövetség 6000 K, a TTE 2000 K-t adományozott. Új térképet készítenek a Mecsekről, egy új mecseki útmutató egyidejű kiadásával. Jelentős felújítási munkálatokat végeztek az 1908-ban épült Kiss József kilátótoronynál és az 1891-ben létesült Kardos úti menedékháznál. Ez utóbbit egy őr állandó lakóhelyévé is tették.

2 A színjelzésekről áttértek a számjelzésre, mely a sűrűsödő úthálózat miatt több variációs lehetőséget adott. Elvállalták és el is végezték az abaligeti barlag kitisztíttatását. Megalakult a „kiránduló osztály", első ténykedése a jún. 3-i jakabhegyi túra volt. Ezen túl minden vasár- és ünnepnapon túrát vezettek a Mecsek legszebb tájaira. (A mai „nyílt túra" őse.) Az 1924. március havában tartott közgyűlés szerint 1923. év végén 378 örökös és 2217 rendes tagja volt az egyesületnek.'

0

' A tagok a kiránduló, munka, állatvédő, szépítő, barlangkutató és madárvédő osztályokban tevékenykedtek. A jómódú pécsi családok adományozásából sorra épültek, főleg a város feletti parkerdőben a pihenők, emlékpadok, sétautak, melyek nagy részét az adományozók családtagjairól neveztek el. A TTE is kivette részét az útjelzési és egyéb fejlesztési munkálatokból. Külön terület kijelölését kérték az ME-től, melyet azután már ők gondoztak, utakat jelölve, forrásokat foglalva. 1924-ben egy telket vásároltak Istenkút mellett, amelyen sok-sok évi fáradhatatlan munkával, a tagság önzetlen adakozásából építeni kezdték a Csurgó-dűlői (istenkúti) menedékházukat/

1 Bár a meghirdetett túrák többsége a házhoz vezető munkatúra volt, mégis jutott idő a Mecsek más tájaira vezető