Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - I. Baranya megye testnevelésének és sportjának kezdetei
Tűzoltó pk.-h.: Becher Hermann Tűzoltó biz. jegyző: Repich Vince lettek/* 2 Ezzel egy lényeges fejezet zárult le Pécs, illetve Baranya megye sportjának, testnevelésének történetében: Létrejött az iskolai testnevelés, ennek megfelelő végzéséhez tornaudvar épült, majd sportegyesületek alakultak. Ezzel befejeződött az az időszak, amely lerakta az alapokat, s erről az alapról már a rendszeres és szervezett testnevelés és sport felé haladhatott. A hidegebb idő beálltával különösebb sportolásra még nem volt lehetőség. A Lövölde Egylet 1870. október 20-án tartotta utolsó ünnepélyét a Tettyén. A PTTE művezetőt keresett és helyiséget. Lassan megfogalmazódtak a tervek egy tornacsarnok építése tárgyában. A nyáron a Balokány uszodában már vízből mentést és úszást is oktattak. A PTTE vezetőinek sok dolga volt. Állandó helyiséget kellett szerezniök, ahol az egylet irodáját megnyithatták, ahol a különböző iratokat tarthatták és összejöhettek. Ez nagy nehezen megoldódott az országúti vadászházban. Sikerült tornatanítót is szerezni Oherolly János személyében, aki eddig a Gyulai Tornaegylet művezetője volt. Ezzel egyidőben a PTTE vezetői felmérték, hogy milyen tornaés tűzoltószerekre volna szükségük, de látták, hogy ezeket saját erőből nem tudják megoldani, mert az egylet csak a tagdíjjal rendelkezett, mint egyetlen bevétellel, így segélykérelmet juttattak el a tanács vezetőihez, és kérték, hogy a tanács jelentős összeggel támogassa őket, valamint felvetették egy tornacsarnok megépítésének lehetőségét is és ahhoz is támogatást kértek. 43 Levelet írtak a püspöknek és kérték, hogy a püspöki kertet engedje át a PTTE-nek, s egyben javasolták a tanácsnak, hogy egy legelőt adjon helyette, valamint a püspöktől is kértek anyagi támogatást. A tanács egy bizottságot küldött ki a kérelem megvizsgálására, melynek elnöke Piatsek József lett, jegyzője pedig Szauter Antal volt, a bizottság további tagjai: Kószér Gyula, Finta István, Kurcz György, Angyal Antal és Kováchich Kálmán voltak. A bizottság az 1870. december 16-i városi közgyűlésen tett jelentést és abban az alábbi javaslatot terjesztette elő: A városban 2400-nál több tanuló van és azok évente fizessenek tornadíjat, a tanács biztosítsa a PTTE kérelmében szereplő 1-2 holdas telket, illetve a püspöki kert helyett adjon egy legelőt. Pécs város 1000 forinttal lépjen be a PTTE-be, valamint építkezéshez adjon 50 ezer téglát. Jogosnak ítélték azt a kérést is, hogy a tornamesternek fizetett évi 400 forint díjazásából a város vállaljon át 300 forintot/ 1 '* A püspök is válaszolt az egyletnek és közölte, hogy a kertjét hajlandó kicserélni egy legelőre, hogy segítse a PTTE-t és 200 forintot adományozott számukra, ezenkívül a káptalan collegium tagjai közül Szlóky prépost, Feszti és Pollák kanonokok alapító tagjai lettek a sok nehézséggel küzdő egyletnek/' 0 Az egylet helyzete valamelyest javult, illetve várható volt, hogy majd rendes kerékvágásba kerül, de sokan a nehézségek láttán kiléptek az egyletből, illetve lemondtak választmányi tagságukról. A decemberi városi közgyűlés nem döntött az egylet kérelme ügyében, mert előbb a közigazgatási tanács elé utalta azt. Ezért csak az 1871. január 7-i városi közgyűlés elé terjesztette az erről szóló javaslatot a polgármester:
