Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)

Ezeknek a tartalmi, módszertani jellemzőknek, továbbá vonzó, az ifjúság lelkületéhez közel álló romantikus szervezeti életnek köszönhetően a cserkészet széles körben elterjedt megyénkben is. Cserkészcsapatok alakultak nemcsak a középiskolákban, hanem a dolgozó ifjúság körében is. Az irányításban komoly szerepet vállaltak haladó szellemű tanárok és sokan a papság köréből is. A cserkészet vonzó tartalmát alkották a különböző próbák, a körülményekhez, lehetőségekhez igazodó szervezeti formák (pl. vízicserkészet, modellezők stb.), valamint a rendszeres kirándulások és nyári táborozások. A cserkészet keretében nem a sportversenyeknek, mégkevésbé a magasfokú versenysportra való felkészülésnek volt szerepe, hanem az egészséges életmód kialakításának, a rendszeres testedzésnek, turisztikának, s a közösségi életet alakító táborozásoknak. Ilyen értelemben a cserkészet a keretébe tartozó ifjúság tömegsportjának színtereként, a kívülállók számára vonzó példaként értékelhető -, különös tekintettel a két világháború közötti politikai irányzatokra, a nyílt nacionalista célokat követő mozgalmakra, és a leventeség keretében folyó sporttevékenységre. Baranya megye szinte minden középiskolájában működött cserkészcsapat. Szervezeti és működési rendjük igazodott az országos felépítettséghez. A szervezet élén az országos főparancsnok állt, amely tisztet hosszú időn át gróf Teleki Pál töltötte be. A Baranya megyei cserkészek képviselői részt vettek az 1934-ben Gödöllőn rendezett jamboree-n (dzsemborin), amelyen a világ sok országából összegyűlt küldöttek, csapatok éltek együttes tábori életet, cserélték ki tapasztalataikat, s kötöttek barátságot a cserkészet szellemének megfelelő kölcsönös megértés szellemében. Azt sem szabad azonban elhallgatni, hogy a cserkészet - amely az angol militarizmus méhében fogant - nálunk is fokozatosan nacionalista befolyás alá került, s végső soron - ha áttételesen és rejtetten is - a katonai felkészítés, s ezzel együtt a revansista irányzat szolgálatába szegődött. JEGYZETEK 1 Gergely-Kiss: Horthy leventéi. Bp. 1976. 66. p. Ezért is nehéz az igazi célt a közigazgatási hatóságok iratanyagából megismerni. A leventeintézmény megyei vezetőjének iratanyaga nem áll rendelkezésünkre. így csak egy-egy „elszólásból" tudunk következtetni a sportcélokat hangoztató tartalom mögött meghúzódó igazi célokra. 2 Baranya Megyei Levéltár. Pécs város Polgármesteri Hivatalának iratai. 154/1940. (A továbbiakban: polgm.) :! Uo. 4 Uo. 5 Bm. L. 154 1936. polgm. Gyakorlóterek voltak: 1. zászlóaljnak: pécsbányatelepi sportpálya, Pécs-gyárvárosi sportpálya, 2. zászlóaljnak: Tettye fennsík alsó része, Irányi Dániel tér, Vásár tér, 3. zászlóaljnak: Szigeti katonai gyakorlótér.