Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)

I. korcsoport II. korcsoport 50 m gyors 50 m mell 3x50 vegyes váltó 4x50 gyorsváltó III. korcsoport 100 m gyors 1.00 m hát 400 m gyors 200 mell 3 3 m

P 40 mp 2 P 44 mp 2 p 28 mp i p 16 mp T p 35 mp 6 p 08 mp 3 p 20 mp 100 m gyors 100 m mell 3x100 vegyes váltó 4XJ00 gyorsváltó 3x100 vegyes váltó 4x100 gyorsváltó 4x200 gyorsváltó i p 17 mp i p 22,8 mp •5 p 16 mp 6 p 33 mp 5 p 14 mp 6 p 14. mp 14 p 62 mp A leventemozgalom irányítói s ennek hangot adó sajtó az úszóversenyeket is úgy értékelték, mint amelyek megmozgatták az egész ország leventeifjúságát és nagyon előmozdították testi és szellemi fejlődését, hangoztatva a jelszót: „A versenyek alkalmával nemcsak a leventék, hanem az egész magyar társadalom is meggyőződhetett arról, hogy a sport mindig honvédelem."^ A haderőn kívüli katonai előképzés részét alkotta a honvédség műszaki alakulatai számára biztosítani a leventék megismertetését a műszaki elméleti és gyakorlati tudnivalókkal. Ebből a célból Mohácson, Szatmárnémetiben, Szentendrén, Keszthelyen, Tiszafüreden, Kalocsán, Baján, Sárospatakon állandó vízitáborokat létesítettek. A honvédelmi érdekeken kívül indoklásul felhozták a „vízi sportok egyébként is a legegészségesebb szórakozást nyújtják. A vizeit járás egészen más gondolkodású, fellépésű, kiállású embert farag az ifjúból, erősebbé, edzettebbé, önállóbbá válik mindegyik, aki átesik a vízi kiképzésen."

m A vízitáborba önkéntes alapon jelentkezhettek a 16. életévüket betöltött leventék. Mohácson, a szigeti oldalon, a sokac rév és a Marica vendéglő közti részén jelölték ki a tábort. Itt kaptak kiképzést a 21 napos táborozás alatt a leventék kitűző és mérőmunkálatokból, magassági pontok kitűzéséből, műszaki segédeszközök és gépek kezeléséből. Gyakorolták a kötélkötözéseket, a kötéldobást, az áthajózási eszközök összeállítását. Megtanulták a víziközlekedés szabályait, a vízből mentést, a vízirendészet alapjait, az ország vízrajzát, a vizek természetét. A táborozás végén teljesítménypróbát kellett vizsga formájában tenni. A vizsga tárgyai: műszaki ismeretek, 800 méter úszás ár mentén, 500 méter állóvízben, vízben járás, evezés, kormányzás, a csónak vízre bocsájtása és kikötése, csáklyával való kapaszkodás, kézzel való evezés, sátorlapokból szükséghajózási eszköz készítése. A gyakorlati ismeretekből való számotadás mellett elméletből is vizsgázni kellett: az ország vízrajza, vízinövények és -állatok, a napozás előnyei és hátrányai, biztonsági rendszabályok a fürdésnél. Amennyiben sikeresen megfeleltek, megkapták a levente műszaki(vízi) ügyességi jelvényt. Itt már tisztán katonai célok szolgálatába állították a vízisport egyik ágát, az