Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)

lésére. A céllövészet - mint korábban már rámutattunk - kezdettől fogva alapvető kiképzési eszköznek számított a leventeifjúság honvédelmi előképzésében. Most, hogy a hadseregfejlesztés „zöld utat" kapott, még nagyobb hangsúlyt helyeztek erre a sportágra. Pécsnek a leventesportban betöltött szerepét ismerte el az Országos Magyar Lövész Szövetség avval, hogy a város által alapított lövész vándordíjért való küzdelmet 1944-ben kötelező versenyszámmá minősítette. 112 1944. június 17-én rendezték meg városunkban az országos nyílt céllövő versenyt. A vándordíjat ebben az évben harcszerű kispuskaversenyre írták ki, jelezve evvel is a lövészet fontosságát a harcban. A versenyzők feladata 20 lövés leadása 3 gyakorlatban 105 másodperc alatt. Mind a 20 lövést célozva kellett leadni. Az országos jellegű versenyt a Pécsi Levente Egyesület csapata nyerte meg 74 találattal, 589 köregységgel. A második a Csepeli Acélművek LE. lett, 59 találattal, 457 köregységgel, míg a harmadik helyet a Pécsi Levente Egyesület második csapata nyerte el, 38 találattal, 453 köregységgel. Egyéniben is az első helyezett pécsi levente lett, 17 találattal, 138 köregységgel. Az egységes kispuska csapatversenyben az első három helyezett a PVSK és a PLE csapatai közül kerültek ki.

113 Júliusban rendezte meg a PVSK jubileumi céllövő versenyét, amelynek minden ágában, csapatban és egyéniben is a Pécsi Levente Egyesület aratta le a babért. A versenyszámok a következők voltak: kezdők, egységes kispuska-csapatverseny, harcszerű kispuska egyéni verseny, harcszerű csapatverseny. A községek az 1944. évre tervbe vették lőterek építését. így pl. Lánycsókon a képviselőtestület megfelelő telek és 3250 pengő készpénz biztosítását szavazta meg. A hiányzó 2500 pengőt a vármegye segélyként tervezte megadni. Kölkeden szintén telket és 3250 pengőt szavaztak meg a községi képviselőtestület tagjai. Itt a vármegye 3000 pengő hozzájárulást biztosított. Siklóson már megkezdték az építkezési munkálatokat. Az anyagárak és a munkabérek emelkedése miatt 4000 pengő hiány állt elő, amit a vármegye fedezett. Beremenden a MÁK cementgyára vállalta a lőtér építését. A község mintegy 4000 négyszögöl terület vásárlását tervezte sporttér céljaira, amelyen a lőteret is kialakítják. A telek 2000 pengőbe kerül, amelynek felét a vármegye folyósítaná segély gyanánt.

114 A korszerű háború megkövetelte a hadviselő felektől a téli időszakban folytatott harctevékenységet. Ennek elengedhetetlen feltétele - az emberi tényező oldaláról nézve -, hogy minél tökéletesebb sítudással rendelkezzék a honvédség személyi állománya. Ennek érdekében a Leventék Országos Parancsnoksága támogatta a síkiképzést, illetve szorgalmazta a leventesísport fejlesztését. Pécsett is a honvédelmi törvény kibocsájtása után élénkült meg a síélct. 1942 januárjában zajlott le az első levente síverseny városunkban. A leventék országos parancsnoka január 18-ra országosan elrendelte a levente síseregszemlét. Ezt természetesen a honvédelem jegyében rendezték, „hogy az eddig szórakozásnak szánt síelést tömegsporttá népszerűsítsék, s majdan, ha kell, minél több kiképzett síelő állhasson a honvédelem szolgálatába."

11

^ A felettes hatóságoktól kapott felszerelés birtokában 191 induló rajtolt a 12 km-es és a 6 km-es sífutóversenyen. Mindkét versenyszámban mecsekszabolcsi levente lett a győztes. A szépen sikerült versenyt a Pécsi Levente Egyesület és a városi leventeparancsnokság együttesen rendezte, mintaszerűen.

116 Január folyamán még egy verseny került lebonyolításra. Levente-