Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)
szám, ahol pécsi versenyzők az első öt helyezett között ne lettek volna ott. Az öszszesített pontversenyben a 6. helyezett lett a pécsi csapat. 103 A tömegsport megteremtése, az atlétika legklasszikusabb ágának, a futásnak népszerűsítése érdekében mezei futóversenyeket rendezett a Magyar Atlétikai Szövetség Délnyugati Kerülete 1941-től kezdődően. Ezt természetesen nemcsak a sportkultúra fejlesztése érdekében tette, hanem mert ez volt a „honvédelmi előkészítő sport legértékesebb ága". S mivel a magyar haderő döntő részét a gyalogság képezte, a futás volt a részükre a legalkalmasabb az állóképesség kifejlesztésére. Ezeken a mezei futóversenyeken a leventeköteles ifjúságon kívül részt vettek az iskolák és a társadalmi sportegyesületek versenyzői is. A pécsi csapatokon kívül a megye községeinek leventeegyesületei is elküldték versenyzőiket mindig. A részvételi kedv fokozására és a leventesport jelentőségének alátámasztására a versenyeknek ünnepélyes külsőségeket adtak. Ez az ünnepélyes megnyitásban és az eredmények ünnepélyes kihirdetésében nyilvánult meg. A csapatok tetszés szerinti számban nevezhették versenyzőiket. A cél mindig a tömeges részvétel volt. A versenyek több számból álltak. A levente korcsoportoknak megfelelően indítottak ifjúsági kategóriában 3000 m-en egyéni és csapatversenyt, felnőtt kategóriában 6000 m-en egyéni és csapatversenyt. A leventesport irányítói igyekeztek bebizonyítani, hogy az anyagi lehetőségek szűkös volta miatt az atlétika, a futás mindenhol, minden körülmények között is űzhető. Az atlétika futószámait felhasználták a hazafias nevelés eszközének is. „Pees sportolói, ifjúsága a hősök iránti kegyeletének tanújelét adja. Kegyeleti váltófutást rendez a Pécsi Levente Egyesület rendezésében a központi temető főbejáratától indulva a Siklósi országút, Alsó-, Felsőmalom út, Király utcán át a Széchenyi térre. Itt megkoszorúzzák a házi ezredek emléktábláját. Indítás i2-cs létszámú csapattal 2 osztályban: I.: honvédség, sportegyesületek, intézetek, iskolák, iskolánkívüli leventék III. korcsoportja. II.: iskolánkívüli leventék II. korcsoportja és iskolánbelüli leventék II. korcsoportja." 10 ' 1 A horthysta hadvezetőség felismerte, hogy a korszerű háborúban nagy jelentősége van a gyorsan mozgó hadseregnek. Ezek játszanak döntő szerepet. A gyorshadtest felállítása után az utánpótlás kérdése került napirendre. 1940. június 4-én értekezletet tartottak a Hadügyminisztériumban. Téma a haderőn kívüli gépkocsizó kiképzés ügye volt. Egyöntetű véleményre jutottak az érdekeltek abban, hogy a gépkocsizó előképzést katonai vezetés alatt, ennek irányításával kell végrehajtani. A kerékpáros és motoros kiképzés alapjának pedig még a levente korban kell megtörténnie. A cél, hogy a hadsereg részére megfelelően előképzett és lelkes kerékpáros és motoros ifjakat neveljenek. 105 A technika iránt érdeklődő fiatalság előtt ez az előképzés! forma vonzóvá vált, annál is inkább, mert a gépjárművezetői vizsga letételével, a jogosítvány megszerzésével megélhetésüket is tudták biztosítani. 1942. március 22-én tartott beszédében az ifjúság országos vezetője kijelentette, hogy a leventcifjúságot motorizálni kell. Cél, hogy megszűnjék a sztárok nevelése. Megszűntette a reklámversenyzést, és az anyagi érdekekért, értékekért folytatott professzionista sportot. „A hadviselés szempontjának megfelelő motorsport születik meg, amely minden anyagi szempont kiküszöbölése mellett a sokezres tömegek, a jövő páncélos és gépkocsizó honvédjának sportját és haderőn kívüli kiképzését szolgálja."^ Kiadták a jelszót: „Gyorsleventék előre!"
