Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)
tézmény vezetői annyira szerettek volna az ifjúságnál elérni: „Küzdjetek férfias bátorsággal, de önmagatok is példamutatóan engedelmeskedjetek feletteseiteknek" - mondta Béldy Alajos, az ifjúság országos vezetője 1944. márciusában. 88 A Pécsi Levente Egyesület ökölvívó szakosztálya is bekapcsolódott a levente bajnoki küzdelmekbe. 1941-ben a járási bajnokságban kezdtek. Ennek megnyerése után bekerültek a Dunántúl III. osztályába, 1942-ben. Ekkor vette át a szakosztály vezetését Kovács Ferenc. Irányításával és aktív közreműködésével átlagon felüli teljesítményt nyújtott a csapat a bajnoki mérkőzések során. Tizenöt mérkőzést vívott, melyből mindössze csak egyszer kapott ki, kilenc alkalommal döntetlenül mérkőzött, és öt alkalommal győzött. A bajnokságot 72-8 arányban nyerték meg. 89 Az 1943. év a bajnokság eredményein kívül is dicsőséget hozott a pécsi levente öklözőknek. A magyar B-válogatott felett 9-5 arányú győzelmet arattak július 5-én, amely méltán hívta fel az illetékes szövetségi vezetők figyelmét a pécsiekre. A csapat részt vett az Országos Vidék-Magyarország 1943. évi egyéni és csapatbajnokságon. A második helyen végeztek! Az Országos Levente Bajnokságon szintén a második helyet szerezték meg. Az egyéni versenyeken is sikert-sikerre halmoztak. Felfigyelve a pécsi versenyzők képességeire, a szövetség meghívott két versenyzőt a magyar válogatottba: Csendes János és Dióslaki József ölthette magára a címeres mezt. A Dunántúl válogatottjának tagjai közt is megtaláljuk a pécsi fiúkat: öten képviselték itt városunkat. 90 Az 1943. évi bajnokság sikeres befejezését még úgy ünnepelte a helyi sajtó, hogy ősztől a csapat a Dunántúl II. osztályában küzdhet a bajnokságért. 91 Azonban a Pécsi Levente Egyesület öklözőinek eredményes szereplése arra a döntésre késztették a Magyar Ökölvívó Szövetség vezetőit, hogy a csapatot a Dunántúl I. osztályába sorolják az új bajnoki évadtól kezdődően. 92 Ennek a döntésnek a hatására a Pécsi Levente Egyesület vezetői „belátva e sport rendkívüli bonvédelmi jellegét", úgy határoztak, hogy egy csapatot indítanak a III. osztályban is. A jó, eredményes szereplés folytatódott az 1943/44-es bajnoki évadban is. A csapat fellépése ezreket vonzott mindig egy-egy jelentősebb összecsapás színhelyére. A város közönségét meghódította az ökölvívás. De minek, illetve kinek tulajdonítható ez a nagyszerű sikersorozat? „Az illetékeseken kívül csak kevesen tudják, hogy az egész szakosztály Kovács Ferenc fclsőfémiparista növendék hozzáértésérc és szorgalmára épült. A fellendülés Kovács Ferenc Pécsre jövetelétől datálódik. Okölvívótudása a vezető szervezőkészségével párosult és így lendítette fel Pécsett ezt a sportágat olyannyira, hogy most már a Pécs környéki városokat is bekapcsolta. Szakértők előtt nem kétséges, hogy a sporthoz pénzen kívül rátermett vezető is kell. Minden vidéki városban megtalálhatók a tehetségek, csak ki kell bányászni őket. Ha valahol valamelyik sportág leromlik, az csak a megfelelő vezető hiányát mutatja. Városunk az ökölvívás terén megtalálta a megfelelő vezetőt Kovács Ferenc személyében." - lelkendezett a helyi sajtó arról a személyről, aki országos hírnévre hozta fel a vidéki város ökölvívósportját. 93 A pécsiek sikeres szereplését ismerte cl az országos szövetség, amikor Pécsett rendezték meg először, mint vidéki városban az Országos Vidék Bajnokágot 1944. május 6-7-én. Csendes János és Király József súlycsoportjában vidékbajnokságot nyert. 94
