Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - III. A leventesport Pécsett és Baranya megyében (1921-1944)
ból oly fontosnak tartott leventcintézmény eszméjét. Izabella hercegasszony adományozta a vármegyei levente vándorzászlót, amit mindig hatalmas hazafias beszédek kíséretében adott át a győztes leventecsapatnak. A vármegyei seregszemlékről szóló tudósításait az újságíró itt is mindig felhasználta, hogy terjessze az irredentizmus eszméjét: „Egy érzés lett úrrá a szívekben: a jövőbe vetett rendíthetetlen bizalom. Kalászos rónák, akáclombos fehér magyar falvak ősereje, magabiztossága csillogtatta meg Pécs lakói előtt a magyar reménységet." 48 A vármegyei seregszemlére érkezett csapatok a pályaudvarról zeneszó mellett vonultak végig a városon a Szigeti katonai gyakorlótérre, evvel is a leventeintézményre irányítva a közvélemény figyelmét: „valahányszor látjuk őket, annyiszor tér vissza megrabolt hitünk"! 9 A csapatok felsorakozva, feszes vigyázzállásban tisztelegtek a megjelent előkelőségek előtt. Ezt követően a különböző hitfelekezetűek részére külön-külön istentiszteletet tartottak, majd a PEAC-PAC pályára vonulva megkezdődött a sportműsor. Közös szabadgyakorlatokat mutatott be a több ezer levente, gúlákkal, korlát- és nyújtógyakorlatokkal színesítve a műsort. Ezt követték az atlétikai versenyszámok: ioo és 400 m-es síkfutás, magas-, távolugrások, súly-, buzogánydobás (ez tulajdonképpen a kézigránáthajítás gyakorlása célját szolgálta), 4x100 m-es stafétafutás. A versenyek lebonyolítása után került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre, majd a díjak átadására. A díjakat mindig a jelenlevő legmagasabb rangú vendég adta át, a megfelelő buzdító, hazafias beszéd kíséretében. A vándorzászlón kívül nagyon sok díjat adtak át az egyéni helyezettek számára is. De megjutalmazták a csapatokat felkészítő leventeoktatókat is. Ezeket a díjakat a vármegye „intelligenciája" adományozta. Az újságtudósításban természetesen szerepelt a nevük. A díjak kisplasztikák, érmék, órák, cigarettatárcák voltak. 00 Némileg eltérő volt az eddig leírtaktól az 1937. évi vármegyei verseny, ahol az atlétikai számok elmaradtak. 51 „A tábori mise után a csapatok fogadásra állottak fel. Kilenc órakor az OTT társelnökének képviselője érkezett meg és végigjárta az arcvonalat. Majd a csapatok megkezdték gyakorlataikat. Pont tízkor megkezdődött Baranya vármegye labdarúgó kupájáért a mérkőzés, amelyet Mohács város és a Komlói Levente Egyesület vívott meg. Győzött Mohács 2-1-re. 10 óra 45 perctől egymásután vonultak fel a csapatok s mutatták be szorgalmi gyakorlataikat. A gyakorlatok nagy tetszést arattak, melynek szépségét még fokozta a felvonult csapatok tetszetős, egyforma formaruhája. 11.30-kor megkezdődött az ökölvívó bemutató Baranya vármegye és Pécs város ökölvívói között. Evvel a verseny tulajdonképpen be is fejeződött." Az országos seregszemlék még színesebbek voltak, még jobban igénybe vették a résztvevő leventék álló- és küzdőképességét. 1928-ban rendezték meg az Első Országos Leventeversenyt. A verseny atlétikai, céllövő, úszó, kerékpáros számokból állt, több napi küzdelmet jelentett. Ennek a versenynek a keretében rendezték meg első ízben az összetett stafétát, amely állt buzogánydobásból, 1500 m-es síkfutásból, 3000 m-es gyaloglásból, 1000 m-es lovaglásból és 10 000 m-es kerékpáro-