Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - I. Baranya megye testnevelésének és sportjának kezdetei

A városi közgyűlés váratlan és kedvezőtlen döntése kis időre visszavetette a tornaegylet megalakítását, sőt a tornaiskola fejlesztését is. Kóbor János azonban nem hagyta abba a megbízatását és másik helyet keresett a tornaiskolának, amely 1869ben már újból működött. Az új helyen már arra is volt lehetőség, hogy egy nagyobb szobában télen is tornázzanak a diákok. Ezután hozzáfogott a tornaegylet megalakításához is. Sikerük egy ideiglenes szervező bizottságot összeállítania Madarász Manó, gyáros elnökletével. Megfelelő helyiséget is talált irodának, klubnak. Ennek ellenére a tornaegylet megalakítása késett, mert nem sikerült tisztázni az anyagi, pénzügyi támogatások forrását. Az már világos volt, hogy a tanács támogatása nélkül a tornaegylet működése elképzelhetetlen. A tanács tagjainak nagy része pedig arra gondolt korábban, hogy a tornaegylet létrehozása leveszi a tanács válláról a tornaiskola pénzügyi gondjait is. Amikor kiderült, hogy a tornaegyletnek is jelentős és rendszeres támogatásra van szüksége, már nem tartották sürgősnek a megalakítását. Ennek ellenére Pécs város sportélete lassan megélénkült. Működött már a tornaiskola, egy sakkegylet, és hivatalosan megalakult a lövészegylet is - ti. jóváhagyták az alapszabályt, amelyről a helyi sajtó a következőképpen számolt be: „A pécsi lövészegylet f. hó 29-én fogja tartani alakuló közgyűlését, melyben egyúttal az egylet tisztviselői is meg fognak választatni. Mint értesültünk az egylet Szcdressy Adolf urat szándékozik elnökéül megválasztani, ami szerencsés választás lenne már azért is, mert Szcdressy úr eddig is nagy érdeklődést tanúsított az egylet irányában, s nem kétkedünk, hogy erélyes vezetése alatt a társulat mihamarabb virágzásnak indul."

31 Az alapszabályt magyar és német nyelven készítették el, s a BM korábban már ezt fogadta el. Megélénkült a sakkélet is. Az 1869-es évet versennyel kezdték, amelyen az első három helyezést az alábbiak érték el: 1. Ehrhardt Frigyes 2. Guttmann Joachim (tanító, a Fünfkirchner Zeitung főszerkesztője) 3. Vész Albert (a reáltanoda tanára)

32 Az iskolai tornaoktatás fejlesztését nagyban segítette az 1868-ban megjelent, az úgynevezett Eötvös-féle népoktatási törvény, amelynek 55. §-a kötelezően írta elő a testgyakorlást az alsófokú iskolákban. A helyi szervek is foglalkoztak vele, és a feltételek kidolgozását illetően az alábbiakat rögzítették: Legyen tornamester, tornahelyiség eszközökkel, két osztály együtt tornázzon, a lányok is tornázzanak, de külön, s legyen nyilvános záróvizsga.

33 1869. február i-jén megalakult a Mohácsi Csólnakázó Egylet (MCSE). Az alakulásakor célként azt tűzte maga elé, hogy a Pesti Csólnakázó Egylettől kérjenek segítséget csónakok beszerzésérc, valamint feladatuknak tekintsék, hogy a lakosságot megtanítsák csónakázni, majd versenyeket is rendezzenek.

34 A pécsi tornaegylet alakulásáról a Pécsi Lapok is hírt adott, az 1869. július 15-i számában a következőket írta: „tűzoltó- és tornaegylet van keletkezőben. Ideje volna, ha ifjúságunk is tenne már valamit. A megbízást erre a városi tanács már 1867. november 6-án megadta."