Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

A pécsi Zrínyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet és Hadapródiskola testnevelése és sporttörténete Az iskola 1898-99-ben épült a mai orvostudományi egyetem helyén, br. Fejér­vári Géza altábornagy honvédelmi minisztersége idején. A neves építész, Alpár Ignác által tervezett neobarokk, 3 emeletes főépület, sok melléképülettel, hatalmas, gondozott park közepén jellegzetes épületegyüttese volt Pécsnek. Az intézetben a polgári főreáliskolai tanterv szerint folyt az oktatás, de az is­kola katonai életre előkészítő funkciója miatt a testnevelés területén különösen szigorúak voltak a követelmények. Ennek megfelelően az iskolát gazdagon ellátták magasszintű testneveléshez és sporttevékenységhez szükséges eszközökkel. A főépület földszintjén nagy torna­terem, két oldalán kis termek, fent boltíves galéria zárta a teret. Erre épült 1937­ben egy olasz parafa padozatú vívóterem, színpaddal és moziteremmel együtt. A gyakorlótéren 100x45 m-es füves labdarúgópálya, É-i oldalán 100 m fekete salakos futópálya, súlylökő- és diszkoszvető kör, 6 m-es homok ugrógödör volt. A főépülettől Ék-re volt a tornatér (nyújtó, korlát, mászóállvány, homokgödör). Előtte a tiszti kertben egy teniszpálya a tanároknak, mögötte iker teniszpálya a nö­vendégeknek. Az alsó udvarban, közvetlenül a főépület K-i szárnya mögött prakti­kus megoldású tenisz- és télen korcsolyapályává alakítható részt képeztek ki. A Ny-i kerítés mellett egy 20x10 m-es uszodát építettek, amelynek legnagyobb mély­sége 4 m volt. Itt egy 2 és 5 m magas műugrásra is alkalmas ugrótornyot helyeztek el. Az intézet alagsorában egy 25 m hosszú, 2 pályás fedett uszoda is a növendékek rendelkezésére állt. Már a felsorolásból világosan kitűnik, hogy ilyen felszereléssel Magyarországon is kevés középiskola büszkélkedhetett. Mivel a trianoni egyezmény Magyarországnak csak egy katonai - hadapród ­iskolát engedélyezett, a pécsit az ország vezetői polgári ruhába öltöztették. A ta­nárok jelentős része a VKM által kinevezett premontrei szerzetes volt, a nevelők civil ruhás katonatisztek. A polgári jelleg az 1942/45-as tanévben változott meg, ettől kezdve nyíltan Had­apród Iskolának nevezték. Az érettségi bizonyítvány a főreáliskolai érettségivel volt egyenértékű. Ezen iskola testnevelés és sporttörténetének megértéséhez ismer­ni kell a növendékek napirendjét, hiszen az meghatározó testkultúrájuk kialakításá­ban. Nyáron 5, télen 6 órakor ébresztő, reggeli torna (csuklógyakorlatok), 5.15­5.3o-ig (a téli napirend értelem szerint 1 órával eltolódik!) svéd rendszerű gim­nasztika és 5 perc futás. Délelőtt a közismereti tantárgyak órái zajlottak. Hetente 2 testnevelés és 2 sportköri óra volt mindenkinek. Délután tartották a cserkészkiképzést, ami elsősorban alaki és harcászati gya­korlatokból állt. Illemtan, a szolgálati szabályzat tanulmányozása, távbeszélő-is­meretek keretében a morse és a telefon használatának elsajátítása szerepelt a leg­gyakoribb feladatok között. 14.30-17.00 óráig tartották a gyakorlatokat. 17.00­18.00 óráig parancskihirdetés, kötelező séta és játék szerepelt a napirendben. 18.00-20.00 óra között tanulás, majd 21.00 órakor takarodó. Ruházkodásuk és

Next

/
Oldalképek
Tartalom