Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

Kiemelkedő sportteljesítmény elérésében a tehetséges versenyzőkön kívül az is­kola sportkörét vezető testnevelő tanárt is dicséret illet. A tornaszakosztály ebben az évben rendezte első versenyét, ugyanis ekkor lett teljes a sportcsarnok tornafelszerelése. Az intézet tanulóinak létszáma 288 fő, kö­zülük mindössze 5-nek volt a testnevelés alól felmentése. Ebben a tanévben bocsá­tották útnak az első érettségiző osztályt. Az 1939/40-es iskolaévben az I, II, VI, VII, VIII. osztályosoknak heti 3, míg a III, IV, V. osztályosoknak heti 4 órában tartanak testnevelést. A sportköri tevékenység bővülését a versenyeken való részvétel bizonyította. A labdarúgók is indultak a tankerületi bajnokságban, de kevesebb sikerrel, mint az atléták. Atlétikában nemcsak diákversenyeken, de szenior versenyeken is több alkalommal nyertek. Diszkoszvetésben és súlylökésben Sík Pécsett is győzedelmes­kedett. Október 22-én a délnyugati kerületi ifjúsági öttusabajnokságon az első három helyet a mohácsiak szerezték meg (Sík, Vass, Csepregi). A tavaszi tankerületi bajnokságban ismét a mohácsi gimnazistáké volt a vezető szerep. Május 26-án Pécsett Karácsony a következő számokban lett első: 110, és 400 m gátfutás, 400 m-es síkfutás, távolugrás. Az asztaliteniszczők szerényebb, de szép eredményeket mondhatnak maguké­nak. A tornaszakosztály ez évben csak házi versenyeket rendezett. Karácsony és Sík ebben az évben érettségiztek. Mohácsról elkerülve más egye­sületekben számos országos bajnokságot nyertek, és nemzeti válogatott tag is lett belőlük. Az 1940/41-es tanévben már erősen éreztette hatását a világháború. A nehéz közlekedési viszonyok miatt ritkán nyílt lehetőség, hogy más iskolák diákjaival összemérhessék erejüket. A sportélet nagyrészt a házi bajnokságokra szűkült. Ebben az évben ért el kiemelkedő eredményeket atlétikában Fischer Mátyás VIII. osztályos tanuló (Ö - dr. Timár Mátyás néven - a volt pénzügyminiszter, jelenleg az MNB elnöke). Az iskolai magasugrócsúcsot 170 cm-re javította. Az október 6-i kegyeleti városi stafétaverseny vándordíját nyerték el a gimnazisták. Ebben az évben kezdődött a rendszeres kosárlabdázás. Ekkor választották meg Mudrány István kiváló testnevelő tanárt az MTE alelnökének és a Délnyugati Atlétikai Szövetség választmányi tagjának. Az 1942/43-as évad legemlékezetesebb sporteseménye a tornabemutató volt, amelyet nagyszámú nézőközönség előtt tartottak meg a városi sporttelepen. Mo­dern gimnasztikai gyakorlat, kerékpáros ügyességi verseny, élő gúla volt a műsor­ban. A sportkör csak házi versenyeket rendezett, intézetközi versenyeken nem tud­tak részt venni. Az 1942/43-as tanévben a háború szele már közelről fújt. A testnevelő tanárt kétszer hosszabb időre katonai szolgálatra vonultatták be. A sportolásban a leventeversenyek kerültek előtérbe. A sportkör tagjai, mint leventeversenyzők járási bajnokságot nyertek labdarúgásban. A rövid tanévben - 1943/44. - heti 3 órában folyt a testnevelés, emellett 2 sport­köri órát is tartott a közben leszerelt Mudrány István. Versenyalkalom csak az iskolán belül, néha a városban volt. 1944-ben a magyar katonaság október 12-én minden helyiséget lefoglalt. Októ­ber 26-án a város közvetlen ostrom alá került, megszűnt a tanítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom