Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

ápolását mozdította elő". A testnvclést továbbra is heti 2 órában tanították és osztályozták. 1940/4i-ben a rend birtokában lévő 1063,75 m

2 területű kertben teniszpályát létesítettek, amit télen korcsolyázásra is használtak a diákok a rendes tornaórákon kívül. A magas- és távolugrást az udvarban lévő homokpályán gyakorolhatták. A sportköri életben a 30-as évek végéig jelentős fejlődést nem tapasztalhatunk. Az intézet 1939,40. iskolai évét bemutató évkönyben még ez található: „semmiféle versenyben még nem vettek részt a tagok". Az 1940/4i-es tanévben kezdődött jelentős változás a sportköri munkában azzal, hogy a tanulók az iskolán kívüli sportversenyeken is részt vehettek, természetesen csak iskolájuk „színét" képviselve. Ennek az évnek az évkönyvében a jelvényszerző versenyeken való indulásról a következőket olvashatjuk: „Részt vettünk sportkörünk 28 tagjával 1940. december 2-án a Nagykanizsán rendezett MOTESZ-KISOK jelvényszerző versenyen. A versenyen indulóknak előírt gerenda-, gyűrű-, talaj- és szekrényugrási gyakorlatokat kellett végezniök. Ez évtől kezdve rendszeresen és eredményesen vettek részt a MOTESZ jelvényszerző versenyein is. A győztesek sportérem jutalmat kaptak." Az 1942/43-as tanév KISOK úszóversenyein is „szép számmal indultak és többen jelvényt is szereztek" - hangzik az évkönyv beírása. A II. világháború borzalmai sok nehézséget jelentettek az iskolai oktató-nevelő munkában is. A „csonka" tanév, 1943/44. elején még 45 perces órák voltak, de márciustól már csak 7-10.20-ig volt tanítás. Az óvóhelyek elégtelensége miatt az alsó 4 osztály felváltva tanult. Tornaórát is csak felváltva tudtak tartani. Az 1944/45-ÖS iskolai évben a katonai beszállásolás miatt tornaterem nem állt az iskola rendelkezésére. Csak alkalomszerűen tudtak a szabadban órákat és sportköri foglalkozást tartani. A háborús körülmények ellenére is tovább emelkedett a sportköri szakosztályok száma, és folytatták az iskolán kívüli sporttevékenységet is. Torna-, atlétika-, kosárlabda-, asztalitenisz-szakosztályok már működtek. 1943/ 44-ben bekapcsolódtak a középiskolai kosárlabdajátékokba, a rend tanítóképzős V. éves növendékeivel mérték össze tudásukat. A MOTESZ jelvényszerző tornaversenyét 1944. március 12-én a gimnázium tornatermében rendezték meg. Részt vettek a városi női sportnapon, ahol az évkönyv szerint „ritmikus női gyakorlattal ismertették meg a Dél-kerület vezetőségét". Nagy tetszést aratott a Nemzeti Színházban a dísztornán bemutatott szép kivitelű karikagyakorlatuk. A felszabadulás előtti években a sportkör vezető testnevelő tanára Sasadi Lujza testnevelő tanár volt. 1945 e gimnázium életében is alapvető változásokat hozott.