Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - II. Az iskolai testnevelés és sport (1921-1945)

folyt a gyakorlás. Emellett követelmény volt, hogy minden tanuló tudjon úszni Erre a célra Jánosi Engel Adolf a Rákóczi úton lévő uszodáját heti egy alkalommal ingyen átengedte az iskolának. 1928-ban az iskola csapata úszásban megnyerte a Maléter-serleget, teniszben a Vasváry-serleget, céllövésben hadipuska-versenyen a IV. vegyesdandár parancsnokának serlegét. Kispuskaversenyben a második helyezést érte el. Az iskola tornaterme ekkor 121,44 m2 volt, és hajópadlós. Az udvar játéktere 714,4 m

2

. A bőrgyári pályát hetente két délután használhatták díjtalanul a diákok. Nem hagyhatjuk ki a testi nevelés tárgyalásánál az iskola cserkészcsapatának működését sem. Ez főleg a rendszeres heti kirándulásokkal és az évente - nyaranként - tartott sátortáborozással jelentősen hozzájárult a gyermekek testi fejlődéséhez. A 20-as évek végétől, de különösen a 30-as években váltak egyre gyakoribbakká a KISOK által szervezett tankerületi és országos versenyek. A tankerületi versenyek főleg szertornából voltak. Ennek oka az, hogy ez a sportág mozgatott meg legkevesebb tanulót, így a kor szűkös anyagi helyzetének ez felelt meg leginkább. 1935-ben új sportágat próbáltak meghonosítani. Február 14-én tartották az első pécsi középiskolai síversenyt, amelyen a „ciszterci" diákok közül is többen részt vettek. Ez a sportág azonban nem vált általánossá. Az 1935/36-os tanév már az újjáépített iskolaépületben folyt. Itt már megfelelő helyiségek álltak a sportolás rendelkezésére. Az új tornaterem 715 m

2

, amelyhez hozzácsatolható egy 117 m

2-es helyiség is. 30 méteres céllövőpályát építettek az alagsorban és már ekkor elkészültek a tervek a majd 1947/48-ra felépülő versenyuszodára. 1938-tól bevezették a heti 3, ill. 4 testnevelés órát. A háborúra való készülődés jegyében zajlott a katonai jellegű kiképzés. Ezeket az órákat a diáknyelv „bakaóráknak" nevezte. Az 1938/39-es tanévtől a III-VIII. osztályosok részére minden szerdán délután 3-6 óráig „nemzetvédelmi" órát tartottak, ahol folytatódott a „katonásdi". E tanév KISOK-versenyei keretében az iskola részt vett a városi serlegmérkőzésen, kerületi asztalitenisz versenyen, atlétikai, vívó, természetjáró versenyen és a MOTESZ tornaversenyén. Az 1939. II. tc. megjelenése után az iskola tartalékos tiszti állományban lévő tanárainak feladata lett a „leventcköteles" tanulók szombati - 11-14 óráig tartó oktatása. Elsősorban a honvédelmi nevelést szolgálta a gimnázium igen jól működő rádiós köre, amely nagyteljesítményű rövidhullámú adóvevővel rendelkezett. A repülőmodellező Aero-kör ismét folytatta a közben abbahagyott munkát. A kör célja: „megismerni azokat a feltételeket, amelyek ismerete szükséges minden repülő magyar számára". Az 1941-ben rendezett házi versenyen 24 modellt mutattak be. A második világháború alatt az iskola életébe lépett a munkaszolgálat és a légószolgálat. 1943-ban a tanulókat már katonai jelleggel 5 szakaszba osztották, a város légószolgálatában tevékenyen részt vettek. A világháború befejeződése után az iskola sporttevékenysége elsősorban a rendszeres iskolai testnevelésre, valamint egy-két kirándulásra szűkült.