Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - I. A testkultúra fejlődésének útja 1921-től a felszabadulásig

Az iç2i. III. te. A testnevelési törvény (iga. évi LUI. sz.) hatása a megye sportéletének fejlődésére. A törvény kimondja, hogy az állam minden iskolában gondoskodjék „a mindkét nembeli ifjúság rendszeres testneveléséről - egyetemen ezt csak lehetővé teszi -, szervezze az iskoláit kívüli fiatalok - leányok kivételével - kötelezővé tett testnevelését 2i éves időkorig és támogassa azokat a szervezeteket, amelyek a »rnüködésük nemzeti irányávaU a támogatást megérdemlik." Előírta, hogy a községek és városok a testnevelést támogatni kötelesek, s hogy minden „legalább" ezer munkaerőt alkalmazó ipari, mezőgazdasági, vagy hatósági üzem (gyár, vállalat stb.) köteles munkásai és egyéb alkalmazottai testnevelési szükségleteinek kielégítéséről (sporttér, fürdőhely, gyakorlóterem stb.) megfelelően gondoskodni.

1 Az 1920-as évek elején a kormány - a gazdasági nehézségek, az infláció miatt - nem tudott a törvény végrehajtására megfelelő támogatási összeget mozgósítani. Ugyanakkor a sportegyesületeket a testnevelési járulék, a mérkőzések utáni vigalmi adó, a megemelt rendőrségi illeték -, mely Pécsett 400%-os volt - sújtotta, ezt tetőzte a sportfelszerelésekre és eszközökre, - a tornaszerek kivételével - meghatározott fényűzési adó is.

1

* A gazdasági és politikai viszonylagos és átmeneti stabilizáció idején - 1924-ben - kezdte csak a kormány kiadni a „Testnevelési Törvény" végrehajtási utasításait. A 9000/1924. VKM rendelet (I. 31.) intézkedett az iskolai testnevelés általánossá tételéről, meghatározva az iskolafenntartók kötelességeit. Továbbá a diákok nevelésének ellenőrizhetősége céljából külön engedélyhez kötötte az iskolán kívüli sportolást. Előírta a „testgyakorlásra kötelezetteknek" a hatóságok általi nyilvántartását azzal, hogy ezeket az ifjakat leventcegyesületbe sorolják és ellenőrizzék a foglalkozásokon való részvételüket. A testnevelési törvény hatása Baranya megye testnevelésére és sportjára ellentmondásos,. - Mégis törvénybe foglalta a rendszeres testnevelés és sport társadalmi szükségességét és fejlesztését. - Ha nehezen és differenciáltan is, de emelkedett a testnevelési lehetőségek száma és tartalma az iskolákban - kevésbé az elemi iskolákban és másként a középiskolákban. A testnevelés kötelező oktatása már véglegessé vált - írja a Pécsi Napló 1935. szeptember 14-ei száma. ,,A mindennapi testnevelést úgy oldják meg, hogy a középiskola első osztályában hetenként négyszer délelőtt, kétszer pedig délután lesz testnevelési óra. Jövőre ugyanezt már a második osztályban, évről évre fokozatosan a többi osztályban is bevezetik."

2 A Pécsi Erzsébet Tudomány Egyetemen 1926-ban bevezették a kötelező testnevelést. „Minden hallgató beiratkozása alkalmával öt pengőt fizetett a Testnevelési Alapra. Ebből két pengő a PEAC-ot illette."

3 A leventecsapatoknál, az alaki-katonai kiképzés mellett idő maradt - mely később csak nőtt - a sport egyes ágainak megismerésére, az érdeklődés felkeltésére és