Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

II. rész A TESTKULTÚRA FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA 1921-TÖL A FELSZABADULÁSIG - I. A testkultúra fejlődésének útja 1921-től a felszabadulásig

A levente főoktatók, oktatók és segédoktatók havi díja a Testnevelési Bizottságon keresztül került kifizetésre, illetve ezeket a személyeket a testnevelési felügyelő nevezte ki. A Városi Testnevelési Bizottság működését elősegítő városi költségvetésen felül igyekeztek támogatásokat szerezni a különböző városi cégektől. 1923-ban az Apolló projetograph RT. moziüzemi bejegyzett cég 10 000,- koronát adott Pécs város testnevelési felügyelőjének, a minél eredményesebb működés segítésére.

7 A városi, illetve községi közigazgatási szervek sporttámogatási rendszere „Testnevelési Alap" - híven fejezte ki a sport nacionalista szellemű nevelési törekvését. Többek között: Pécs városa az 1922. szeptember 16-17-én megtartott katonai sportversenyek céljaira díjakat adományozott.

8 Pécs város Tanácsa a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének megkeresésére a párizsi olimpiai versenyekre induló magyar atléták költségeihez 1 000 000 korona adománnyal járult hozzá.

9 Pécsi Sport Club (PSC) 1929. XII. 18-i polgármesterhez írt levelében kétezer pengő segélyt kért a sporttelep kerítésének megjavítása és a tribün használható állapotba hozatala érdekében. Indokul többek között felhozta, hogy „sporttelepükön talált otthont a PVSK, valamint ott treníroztak, versenyeztek az összes iskolák". Ennek folyamán Pécs Város Számvevősége jelentette a polgármesternek, hogy a költségvetésben felvett 3000,- pengő terhére az alábbi pécsi egyesületek részesültek segélyben: 1. Műegyetemi Rádió Club 355,— P 2. Magyar Cserkész Szövetség 2000,- P 3. Pécsi Atlétikai Club 240,- P A PSC nem kapott segélyt.

10 A levente foglalkozások mind erősebb előtérbe helyezése hátrányos pozícióba hozta a társadalmi sportegyesületeket, ez elsősorban a dolgozó osztályok tagjaiból alakult sportegyesületeket sújtotta. A PSC kérelemmel fordult a polgármesterhez: „Birkózó- és vívószakosztályai részére termet kér a Tanácstól, mert a birkózó- és boxszakosztály a Király (ma: Kossuth Lajos) utca 22. szám alatti kocsmában - ahová nők járhatnak - tartja tréningjeit, de innen is el kell menni, mert december i-jével felmondták a szerződést." Pécs M. Kir. Város Tanácsa elutasítja a kérelmet azzal, hogy a város iskolai tornatermei el vannak foglalva.

11 Ugyanilyen tárgykörben viszont a pécsi Levente Egyesületnek küldött határozatában a Felsőkereskedelmi Iskola tornatermét minden hétköznap este fél hét órától tíz óráig, vasárnap és ünnepnapokon délelőtt háromnegyed nyolctól délig igénybe vehették, mégpedig díjtalanul.

12 Szokatlan volt ebben az időben (1936) az olyan nyilatkozat, melyet Makay István polgármesteri hivatalba lépésekor adott az újságíróknak: