Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - I. Baranya megye testnevelésének és sportjának kezdetei
tette. Ezt bizonyítja az, hogy 1839. január 20-án egy Johann Kohelzer nevű egyleti képesítésű német torna tanító (Verein Lehrer physischer Erzieher) óvoda létesítési kérvénnyel fordult Pécs város magisztrátusához. Ehhez az engedélyt 1839. június i-jén meg is kapta. ,,Kindergarten"-jében Kohelzer 1847. január 23-án bekövetkezett haláláig a fiú- és leánygyermekek számára nemzeti nyelv, kézimunka és „gymnasticai" foglalkozásokat tartottak. (Dr. Kun László közlése alapján.) 15 1845-ben Pécsett tartott orvoskongresszuson Bugát Pál r. ny. orvos így szólt: „Még igen elevenen emlékezünk rá, . . . oskoláinkban alig tanultunk valami ollyat, minek a közéletben reál hasznát vehettük volna, elhanyagolt testi növelésünk szögletességeit, ügyetlenségünk, . . . még később korunkban is minduntalan eláruljuk, . . . honi nyelvünk tanodáinkba hoztával egyszersmind növelési rendszerünket az idő kivánataiboz illesztve .. . megváltoztatandja az által, hogy fiatalabb nemzedékünk . . . tudományos növelésén kívül még testiben is részesüljön."^ Az orvoskongresszuson elhangzott hozzászólást sokan olvasták, így sok haladó gondolkodású emberben megerősödött az a szándék, hogy a gyermekek testi nevelésével sürgősen foglalkozni kell. Ezen a helyzeten pedig csak az iskolai tornaoktatás bevezetésével lehet segíteni. Nehezítette azonban a tornaoktatás bevezetését két objektív körülmény: az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc folytán kialakult helyzet, illetve annak leverése elterelte a figyelmet az iskolai tornaoktatás bevezetéséről. A szabadságharc leverése utáni önkényuralom eleve lehetetlenné tett minden kezdeményezést, s több mint tíz évnek kellett elteni ahhoz, hogy a tornaoktatás ügye ismét napirendre kerülhessen. Azonban az okok közé lehet sorolni azt is, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő hazai tapasztalat, amely segítette volna Pécs város jószándékú vezetőit a gimnasztika bevezetésében. A városi tanács elfogadta Rezucsek Antal apát már említett felajánlását és a tanácsülés elé terjesztette a vele kötendő szerződés tervezetét, amelynek d) pontja így szólt: ,,. . . Ha csakugyan minden úgy lenne, mint a Rend és a Város kívánja, akkor a várostól kívánjuk: i. hogy az intézet számára állítson gimnasztikát és tartson ehhez való mestert, 2. tartson ének tanítást, 3. rajz oskolát az ifjak számára ..." „. . . GymnaszJtika felállítása és mester tartására vonatkozólag pedig a Zirci Rend biztosítandó lenne. A tanács azonban még nem rendelkezett megfelelő anyagiakkal ebben az időben és a megoldás módját sem látták. Így érthető, hogy a szerződés megkötése ellenére a megvalósítást egyre halogatták. A városi tanács számára mindez nagy feladat volt, hiszen ki kellett elégíteni a Helytartó Tanács és a Zirci Rend által támasztott igényeket és pénz kellett a gimnázium épületének felújításához, a tornaudvar felépítéséhez, tornamester alkalmazásához stb. Ha lassan is, de végül minden megoldódott. A katonaság átköltözött az Európa-pajtába 18 , amelyet a Budai Helytartó Tanács is elfogadott. A zirci apáttól pedig nem a felújítás felét, hanem 4 ezer forintot kaptak, majd a Helytartó Tanács is hozzájárult a gimnázium befejezéséhez 4 ezer forinttal. Eszerint nem volt akadálya annak, hogy az iskola megkezdhesse működését. A zirci apát az iskola közvetlen vezetésével a pécsi püspökséget bízta meg és
