Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - VII. Sportélet újjáalakulása a háború után, eredmények az antant-szerb megszállás alatt
célra és többet soha nem adták vissza a sportolóknak. így érthető, hogy a sajtó és a sportegyesületek is állandó jelleggel támadták a városi tanácsot, mert semmilyen segítséget nem adtak a sportmozgalomnak. A háború előtt is évtizedekig folyt a vita egy megfelelő sporttelepért, amely a Ráth utcai pálya felépítésével megoldódott, s most kezdődött minden elölről. A PMSC rendszeresen fordult ilyen kéréssel a városi tanácshoz. Ebben az időszakban a legcélszerűbb a Balokány-liget nyugati részének a beépítése lett volna, de a városi tanács minden indok nélkül elzárkózott. Ilyen jellegű kérések rendszeresen érkeztek a PAC-tól, a PVSK-tól is. A PVSK gondját a MÁV, a Bőrgyári TC-ét pedig a bőrgyár oldotta meg saját területén. A városi főmérnök a nagy nyomásra egy várostól távol eső területet jelölt ki közös sporttelep céljára, de ezt az egyesületek nem fogadták el, mert a város közlekedése nem volt megoldva. Ebben az időszakban a városi tanács lehetőségei is nagyon szegényesek voltak hiszen anyagiakkal nem rendelkeztek. Adót nem szedhettek, mert ezt az SHS hatóságok nem engedték, de területet adhattak volna, ez teljesen rajtuk múlott. 428 A nagyfokú létesítményhiány ellenére a PMSC 1919. október 2-án már nemzetközi atlétikai versenyt rendezett. Ezen a Szabadkai Vasutas Atlétikai Klub (SZVAK), a Szabadkai Munkás Testedző Egylet (SZMTE) és a PMSC versenyzői vettek részt. Sajnos a benevezett zágrábi, eszéki, szigetvári, barcsi, mohácsi versenyzők nem jelentek meg. Valószínűleg minden egyesületnek súlyos anyagi gondjai voltak. Ennek ellenére a verseny jól sikerült. A versenyszámok közül a PMSC mindössze kettőt nyert meg: a súlylökést 9,95-tel (Nemes), és a 4x100-as váltót. A SZVAK részéről Lasztovics megnyerte a 800 és 1500 méteres síkfutást, Zuschlag a távolugrást 570-nel, a magasugrást 160-nal és a diszkoszt 30,45-tel. Kiss megnyerte a 400 m síkfutást. Az SZMTE részéről Teleki nyerte a 100 méteres síkfutást. 429 A PVSK vezetői - miután területet kaptak a MÁV-tól sportpálya építéséhez rendkívül nagy szervezéssel hozzáfogtak a munkához és társadalmi összefogással két hónap alatt a báró Bánffy Dezső utcában felépítették sporttelepüket. 1919. október 12-re megszervezték a pályaavató mérkőzést, de az a nagy eső miatt elmaradt, végül is 1919. október 21-én került sor az avató mérkőzésre. 430 A tél közeledtével egyre jobban előtérbe került a téli sportolási lehetőségek kérdése. Nagyobb méretű tornaterem csak egy volt a városban a Kereskedelmi iskoláé. Ugyanakkor a már működő PMSC, PVSK, BTC, de az alakuló PAC atlétái, tornászai, birkózói, vívói igényeltek fedett létesítményt a hosszú téli hónapokra. A lehetőség mellett gond is jelentkezett, mert az igénybe vett kevés órát sem tudták kifizetni. Az iskola igazgatója a bérleti díjak elmaradását rendszeresen jelentette a városi tanácsnak. A PMSC még az elmúlt téli bérleti díjjal is adós volt. A városi tanács részéről volt kísérlet a bérleti díj behajtására, de nem volt mit behajtani. Bár a PMSC-nek volt pénze, de azt a pályaépítésre tartogatta. 1919 szeptemberben a PMSC kérvényezte az előző évi bérleti díj elengedését, amelyet a városi tanács tudomásul vett. A PMSC tornászai és birkózói a Szigeti úti iskola tornatermét használták. 431 A téli sportolás lehetőségei nagyon szegényesek voltak. Erre a tarthatatlan helyzetre hívta fel a figyelmet a „Dunántúl" cikkírója.