Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)
I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - VII. Sportélet újjáalakulása a háború után, eredmények az antant-szerb megszállás alatt
tották alakuló közgyűlésüket a Gyár u. 7. sz. helyiségben, a Munkás Otthonban. Tisztikara: elnök: Darvas Adolf, helyettes: Szántó Zoltán, ügyvezető alelnök: dr. Sugár Ödön, ügyvezető titkár: Hermann Kálmán, tagok: Kálmán Zoltán, Brogli János, Gutvill Frigyes, sporttelepig.: Lőwy Dezső, pénztáros: Szakáll Béla és Zorn Ferenc, jegyzők: Gárdonyi Ferenc és Rippert Ádám, szertárosok: Balogh Lajos és Hoffmann Jenő, pénztárellenőr: Keller Zoltán, Hirsch Lajos és Hätz Károly. A labdarúgó-szakosztály 1919. április i-jén alakult meg, vezetője: Darvas Zoltán, intéző Hermész Leó és Nádasdi Ferenc. Atlétikai szakosztály április 2-án alakult meg, vezetője: Nemes István, birkózó-szakosztály szintén április 2-án és vezetője Nagy Gyula lett. A vívószszakosztály április 6-án alakult és vezetőjének Benedek Lászlót választották. A fegyelmi bizottság: Brogli János, Zorn Ferenc, Bizsó Pál és Keller Zoltán lettek. Április 7-én már bemutatkozott a labdarúgószakosztály és az A-B csapat játszott egymással, az eredmény 2-5 lett. 414 Pécs város munkássportjának kibontakozása A Pécsi Munkás Sport Club létrejötte a Tanácsköztársaság megalakulásának volt köszönhető, amely nagy hatással volt a megszállt terület lakosságára is. Hiszen mindenki arra számított, hogy a megszállás megszűntével Baranya megszállt területein is tanácsköztársaság lesz. Jól érzékelteti ezt az alábbi idézet: ,,. . . a pécsi polgárság körében a Tanácsköztársaság hírére megindul egy áramlás a Szociáldemokrata Pártba, pl. a város előkelőségeit magába gyűjtő Kaszinó egész tagsága belépett a Pécsi Szociáldemokrata Pártba"/ 1 ^ A PMSC megalakulását nagy vita előzte meg a PSC vezetőségében. A legnagyobb kifogás a „munkás" név, vagy ahogyan többen megfogalmazták a „toldalék" ellen szólt és ennek felvétele a PSC névbe a polgári elemek nem tetszését váltotta ki. Ugyanakkor végső soron megalkudtak ezzel, sőt a vezetőség előrelátóbb része taktikailag jónak látta a munkásegylet létrehozását. Arra azonban nem számítottak, hogy a sportolók egy része ennek megfelelő légkört is akart kialakítani a klubban. Az első összecsapások ezek miatt keletkeztek a tagság és a vezetők egy része között. A magasra csapott forradalmi hangulat a PSC vezetőségét is befolyásolta. így a vitákból azok kerültek ki győztesen, akik a munkás név mellett foglaltak állást. Ugyanakkor a klub vezetősége megegyezett abban, hogy a klubon belül minden politizáló kísérletet leszerel és még csírájában elfojtja azokat. A krónikások a kub történetének erről a részéről a következőket írták: ,,. . . erre az időszakra esik a Munkás Testedzővel történt fúzió, amely a klubvezetőség egy részének heves ellenkezésére is a klub nevének Pécsi Munkás Sport Clubra való átváltoztatására vezetett. Voltak törekvések, külső, a sporttal vonatkozásban nem illó hatóerők, amelyek a napi politikával akarták a klubot vonatkozásba hozni. De szerencsére erre az időre esett az int elle kutális elemek bevonulása a klubba, akiknek nemcsak polgári érzése, de tiszta judíciuma, a sportnak a politikától való
